- A
külhoni magyar médiáról
írta Bakos István
a HUNSOR Budapesti munkatársa
a Bethlen Alapítvány kuratóriumi elnöke
- A Magyarok Világszövetsége főtitkáraként volt
alkalmam a külhoni magyar kommunikációs forrásokat megismerni, hiszen -
a Magyarok Világlapja eltulajdonlását és a Világszövetség c. lap bukását
követően - 1995-ben elindítottam és négy éven át működtettem a Magyar
Figyelő című előbb kéthavonta, majd havonta megjelenő tájékoztató
lapot, amelynek híranyagát zömmel a külhoni magyar lapoktól és MVSZ tagszervezeteinktől
kaptuk.
Rendkívül hasznos, hézagpótló szerepet kezdett betölteni e lap a világszervezet működésében, a kölcsönös informálásban, a magyar-magyar kapcsolatok és az egyesületi élet összehangolásában, hiszen a világ félszáz országába rendszeresen eljutott, oda hírt vitt s onnan híreket hozott. A terjesztéssel folytonos problémáink voltak, ezért szerettem volna a Magyar Figyelő Internetes változatát megteremteni, ám ez a törekvésem nem valósulhatott meg, sőt megbízatásom lejárta és a főtitkárcsere után röviddel az MVSZ vezetői magát a lapot is megszüntették. Az MVSZ utóbbi kudarcaihoz nagymértékben hozzájárult, hogy egymással is hadakozó vezetői nem vették figyelembe azt a tényt, hogy világméretű szervezeti életet irányítani, jó irányba orientálni csak megfelelő programokkal, szervezettséggel, szolgálatszerű vezetéssel, folyamatosan, jól működő budapesti hivatallal és a média segítségével lehet.
Ha végigtekintünk a magyar diaszpórán és szórványban élő külhoni nemzettársainkon, megfigyelhetjük, hogy a magyar életnek és megmaradásnak a templomok és az iskolák mellett legfőbb támaszai és biztosítékai a nyelvi-kulturális identitást tápláló kultúregyesületek és a kulturált magyar hírközvetítő orgánumok. Ahol a magyar közösségi élet létezik, ott megleljük közéleti fórumait, lapjait is.
Közéjük sorolom a negyedmilliós dél-amerikai magyarság immár egyetlen újságját, a háromnegyed évszázada folyamatosan megjelenő Dél-Amerikai Magyar Hírlapot, vagy a félszázezer fős ausztráliai magyarság egyetlen hetilapját a 43.évfolyamában járó Magyar Élet-et csakúgy, mint a nagy tradíciókkal bíró Kanadai Magyarságot és az ugyancsak Torontóban megjelenő Magyar Életet. E távoli kontinenseken különleges szerepe, mondhatnánk küldetése van a magyar újságoknak, különösen azóta, hogy megszűnt a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja magyar adása. A szovjet-kommunizmus összeomlásával és a rendszerváltással a nemzetközi politikában átértékelődött az e térségből származó emigráció szerepe, csökkent lehetősége és befolyása. Ennek hatása megmutatkozott az adott nemzetiségi közösségek szerepzavaraiban, országokon belüli támogatásuk mérséklésében is, melynek következtében számos magyar intézmény és szervezet veszett el, ment tönkre az elmúlt évtizedben a nyugati világban. Ezt a beolvadással elegyített önfeladó folyamatot mindazok jelezték, akik egy kicsit is foglalkoztak a magyar emigráció történetével, sorsával, mint pl. Borbándi Gyula és Kovács Andor… Különösen szembetűnőek a sorvadás jelei azokban az országokban, az USA-ban, Németországban, Franciaországban, Nagy Britanniában, Dél-Afrikában,ahol -a magyar politikai emigráció jóvoltából is-erőteljes arculatú, olykor a világpolitikára, és a nemzetközi médiára is ható, többtízezer fős magyar szervezeti élet alakult ki. Ennek a korszaknak immár vége, de lassan fölsejlenek az emigrációból diaszpórává formálódó magyar közösségek új identitást tükröző kommunikációs fórumai, amelyek élnek a számítógépes világháló lehetőségével az Internettel. A kéthavonta megjelenő, nagy hagyományú, színvonalas Bécsi Napló és a jeles múltú Nemzetőr havilap mellett ma már az egyik legolvasottabb Nyugat- európai magyar "újság" a HUNSOR (A Magyar-Svéd Online Források Honlapja), amely Kormos László jóvoltából naponta ad friss információkat a hazai és külhoni magyarok életéről, törekvéseiről Interneten. Az Egyesült Államokban a Bika Júlia szerkesztette, elektronikus Nyugati Hírlevél tölt be fontos közvetítő funkciót, hiszen kéthetente-havonta több mint 1200 címre -a világ minden részébe - újságszerűen juttat el híreket, információkat a magyar diaszpóráról. Kedvenceim között szerepelnek azok a honlapok is amelyek egy- egy szervezet, vagy intézmény gondozásában működnek, de a magyar diaszpóra szélesebb körére hatóan fejtik ki tevékenységüket, mint például a Hollandiai Magyar Szövetség , a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége(BUOD), a Finnországi Magyar Egyesületek, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége, a KMCSSZ, a Magyar Amerikai Koalíció, a HHRF, vagy a washingtoni Kossuth Ház, illetve a torontói Magyar Ház honlapja.
Itt említem meg, hogy a történelmi Magyarország területén működő, ugyancsak nagy hagyományú írott és elektronikus média mellett, egyre nagyobb szerepe lesz az Internet honlapoknak, amelyről mindenki meggyőződhet, ha megtekinti a Romániai Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, vagy a Muravidéki Magyar Kulturális Szövetség folyamatosan frissített Internet-honlapját. Ez év őszén már a Magyarok Világszövetsége is felújította és működteti honlapját. Említhetnénk továbbá a külföldi magyar hírverő szerepét vállaló Magyaródy Szabolcs által gondozott Corvinus Library honlapot, amely angolul teszi hozzáférhetővé a nemzeti történelmünkről szóló műveket, említjük a közelmúltban indított Csángók Honlapját, amely a csángók sorsáról ad információkat, a Spanyolhonban szerkesztett 3. évezred honlapot, vagy a különböző magyar drótpostákat listaszerűen összefogó HAL (Hungarian American List), illetve a Hungarians Around The World (tízezer feliratkozott taggal) közvetítő honlapokat, de az olyan helyi jellegűeket is, mint az ulmi, a drezdai, vagy a genfi magyarok honlapja, de folytathatnám a helyi honlapok sorát. Mindegyiknek van szerepe, sajátossága a magyar glóbuszon.
Demokrata és konzervatív alapállású vagyok, s a számítógéppel sem régen barátkoztam meg, ezért merem minden nemzetféltő diaszpórabeli barátunk figyelmébe ajánlani: Arccal az Internet felé! Nem oly nehéz, mint sokan gondolják. A szórványban élő magyar egyedek és közösségek számára az Internet jó esélyt kínál arra, hogy a magyar szellemi vérkeringésbe bekapcsolódhassanak, még akkor is, ha már anyanyelvüket alig bírják, hiszen a külhoni magyar honlapok jórésze két, sőt háromnyelvű, s egyre szélesebb körben használjuk közvetítő nyelvként az angolt itthon is. Segítsünk magunkon szétszórattatásunkban a modern hírközlés révén! Ezzel együtt törekednünk kell arra, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák a Magyar Rádió, a MTV külhoniaknak sugárzott adásai, a DUNA TV, illetve a külhoni magyar újságok, lapok, rádió és TV adások fennmaradjanak, folyamatosan és színvonalasan működjenek, s minél szélesebb körhöz eljussanak, mert létükkel az egész nemzetet, a nemzeti összetartozást és szolidaritást szolgálják.
Írásos hozzászólás a Lezsák Sándor szervezte Nemzet és média tanácskozáshoz (Budapest, Kossuth Klub 2000. december 16.)
Webmaster
& creative development: Kormos
László.,
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.