- Felavatták Németh László szobrát Budapesten
írta Bakos István
a HUNSOR Budapesti munkatársa
a Bethlen Alapítvány kuratóriuma elnöke
- 2006. április 28.-án, pénteken, Budapesten, a II. kerületben, Pasaréti út és a Radna utca találkozásánál, felavatták Németh László szobrát. A közadakozásból létesült egész alakos szobor Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas Érdemes művész alkotása.
A szoboravató ünnepséget, amelyen az író családja mellett, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, számos önkormányzat, szervezet, intézmény és a művészeti élet képviselői, a tisztelgők százai vettek részt, Olasz Sándor, a Németh László Társaság elnöke nyitotta meg.
A magyar irodalom egyik legnagyszerűbb életművét megvalósító Németh László világlátásának alapja a morális küldetéstudat volt. Így méltatta a 105 esztendeje született írót Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök annak első életnagyságú szobrát felavatva a Pasaréti út és a Radna utca kereszteződésénél lévő ligetben. A szobor leleplezésére összegyűlt népes társaság, köztük Németh László rokonai és követői, egyházi méltóságok, írók, költők, művészek, politikusok előtt hangsúlyozta, hogy benne együtt volt az ideális hazafiság, és az ideális világpolgárság.
„Sokan úgy látták, és azt hiszem, jól látták, hogy Németh László világlátásának alapja a gyakran semmibe vett, lesajnált morális küldetéstudata volt. Nagy szerepet kapott ebben a közösség, a tágabb közösség, a nemzet és az egész emberiség szolgálata" – mondta az íróról Mádl Ferenc.
A szobrot Monostori Imrével együtt az író nevét viselő iskolák diákképviselői leplezték le, és Szabó István református püspök áldásával adták át a főváros, illetve a nemzet közösségének. Pilinszky János és Nagy Gáspár Németh László emlékére írott versei és Bartók Béla népdalfeldolgozásai után szólt Csoóri Sándor: „Egy költő életműve azzal, hogy itt hagyta, nem kész. Nemzete szellemében kell elkészülnie” - idézte Németh László Adyra emlékező szavait, s azoknak igazságát a Széchenyi, az Áruló, a Gyász, az Iszony írójára is kiterjesztette. Egyben Magyarország Mohács utáni történelme legnagyobbjai közé helyezte őt Széchenyi és Ady mellé. A Németh Lászlót lángelmeként említő illyési gondolat igazolására Csoóri Sándor Németh László esszéit, programadó műveit is elemezve érvelt, mondván, az író gondolatai túlélték az időt. - Két fogalmat emeltem csak ki az író életművéből: a kert- Magyarországot és a rádió föladatát, és máris tolonganak utánuk a sajátos Németh László- i fogalmak: az értelmiség hivatása, a minőség forradalma, az író és hatalom, a jobbak egységéért, a harmadik út, magyarok kibékülni, magyarság és Európa - csupa-csupa olyan fogalom, amely nem egy letűnt múltat idéz, de szinte elevenebb jelent, mint amelyről mi írunk. Ki írta meg például a harmadik szárszói beszédet közülünk, amelynek a rendszerváltásról és a demokráciáról kellett volna szólni?! – mondta Csoóri Sándor.
A Szózat eléneklése után többek között Németh László családja, a Németh László Társaság, a Magyar Írószövetség, a Fővárosi Önkormányzat, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi Intézete, a különböző iskolák és egykori lakóhelyeinek képviselői, illetve tisztelői helyezték el koszorúikat, virágaikat az emlékműnél. Az ünnepséget Bakos István és a Németh László Gimnázium diákjainak közreműködésével a Németh László Társaság szervezte, akik kezdeményezik, hogy e parkot a kerület díszpolgáráról, egykori lakosáról, az íróról nevezzék el.
Az ünnepségről tudósított, a Magyar Rádió, a Magyar Katolikus Rádió, a DUNA TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, s hírt adott róla a MTI, illetve némelyik hazai és külhoni magyar média, hetilap is. Budapest, 2006. május 3.
BGA Sajtószolgálata
Szívélyes üdvözlettel
Bakos István
a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnöke
Webmaster
& creative development: Kormos
László.,
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.