Emlékezzünk Szelecky Zitára!
    írta Bakos István
    a HUNSOR Budapesti munkatársa
    a Bethlen Alapítvány kuratóriuma elnöke
   
    90 éve született Szeleczky Zita, az elmult évszázad egyik kiemelkedő színművésze
    Szeleczky Zita életéről és működéséről

    Még csak elsőéves növendéke a Magyar Színművészeti Akadémiának, mikor első filmfőszerepére szerződtetik. A kezdődő nagy siker nem kényeztette el, elvégzi a Színművészeti Akadémiát, s a budapesti magánszínházak csábító ajánlataival szemben az ország első prózai színháza, a Magyar Nemzeti Színház ösztöndíjas szerződését fogadja el. Itt első perctől kezdve főszerepeket játszik, s működésének második évében már a legtehetségesebb fiatal színésznőnek ítélt Farkas-Ratkó díj nyertese. Antik és modern klasszikusok hősnője. Tipikus "all round" színésznő, aki arra a legbüszkébb, hogy épp úgy otthon van Shakespeare Juliá-jában, Titánia-jában, Ibsen Solveig-jében, Moliere Dorina-jában, Pirandello Mostohalány-ában, Niccodemi Anna-jában, Tamási Énekes madarában, Mikszáth-Harsányi Tóth Mari-jában, Németh László Sata-jában, mint könnyebb operettben - ki nem emlékeznék az idősebb generációban Mária főhadnagyára, egy egész szezonon keresztül játszott/!/, vagy a korabeli magyar filmek naiva szerepeiben. Huszonnégy magyar film főszereplője; leghíresebb ezek közül a Fekete gyémántok, Rózsafabot, Gül Baba, Sok hűhó Emmyért, Sziámi macska, Zenélő malom, Nászinduló, Az első, Gyávaság, Áll a bál, Egy éjszaka Erdélyben, stb. - ez utóbbi a velencei filmversenyen - a magyar filmek közül elsőként - díjat nyert. A háború alatt a magyar kórházak "üdvöskéje, aki szerepléseivel enyhülést és vigaszt hoz a sebesült katonák számára, a katonák és a nemzet "kishúga". 1945-ben a kommunista megszállás elől Nyugatra menekül, s 1948-ban Argentínába vándorol, ahol művészi hivatásának él. Megalakítja az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, mert az emigrációban - úgy hiszi és vallja - , legfontosabb kötelessége a magyar kultúra ápolása. A legnehezebb körülmények között szólaltatja meg - az emigrációban először Madách: Az ember tragédiáját, Katona Bánk bánját, s a Gyöngykalárisban csokorba köti a magyar népdalokat és népviseleteket.

    Argentin filmszerepe alkalmával az egész argentin sajtó a legnagyobb elragadtatással ír szerepléséről. Az 1956-os magyar szabadságharc idején drámai kiáltvánnyal fordul a világ nőihez. Argentína elnöke külön kihallgatáson fogadja, rádiók és televíziók sora szólaltatja meg. Az argentin állami rádió hónapokon keresztül tartó előadássorozat megtartására kéri fel, amely sorozat a magyarságnak sok barátot szerez, s a legnagyobb elismerést váltja ki.

    A magyar vers szerelmese és hivatott tolmácsolója. Különleges tehetséggel és átéléssel szólaltatja meg a magyar költészet gyöngyszemeit. Előadóestjeivel - szavaló és tarka-estjeivel - bejárta Délamerika, Kanada és az Egyesült Államok és Ausztrália magyarlakta városait, s fellépéseivel nemcsak visszavarázsolta a magyar mult felejthetetlen szépségeit, de beleplántálta a szívekbe az elveszett Haza iránti szeretetet, hűséget és kötelességvállalást is. Lelkesedése összefogta a régi, az újabb és legújabb emigrációs magyarságot, akik egy emberként ünnepelték.

    Az emigrációban kilenc lemeze, tizenkét hangkazettája jelent meg, - három ezek közül a Clevland-i Árpád Akadémia aranydíját nyerte el. Lemezei: A magyar költészet gyöngyszemei, Édesanyám, lelkem, Nagy karácsonyi album, Kis testvéreim, magyar gyermekek, Magyar Rozika Amerikában, Nóta, nóta, magyar nóta és a Zita Sings, továbbá egy kazetta Mécs László verseiből, három kazetta Wass Albert verseiből és prózájából.

    Az emigrációs szervezetek egymás után tüntetik ki, s 1993-ban a kommunizmustól felszabadult magyar haza is lerója tiszteletét: emigrációs munkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdem-rend Középkeresztjével tüntetik ki. A Legfelsőbb Bíróság a kommunisták ellene hozott koholt vádjai alól felmenti, az ellene hozott ítéletet megsemmisíti, s ezzel teljes rehabilitálásban részesíti. 1990 után rendszeresen hazalátogat, számtalan meghívásnak tesz eleget, megjelenik a Magyar Rádióban és Televízióban. 1998 őszén végleg hazaköltözik és Érden telepedik le.

    Itt érte a halál 1999 julius 12-én. A nekézsenyi /Borsod megye/ temető családi sírboltjába temettük, szeretteihez. Az emigrációs magyarság legnagyobb művésznőjét és fáklyahordozóját Zászlós Zsóka György író-történész e szavakkal jellemezte: "Szépséget a békében, - hitet a háborúban, - vígaszt az összeomlásban, - reményt a hontalanságban.... Adhat-e valaki ennél többet Nemzetének?"

    Ez az írás a "Magyar Költészet Gyöngyszemei" című hanglemez hátsó borítóján olvasható , "Szeleczky Zita életéről és művészetéről"c. kiállítást májusban mutatják be Sárospatakon, és szívesen bemutatnák máshol is, ahová kérik. A kiegészítést vitéz Jávor Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár,a művésznő rokona és keresztfia készítette, nála lehet jelentkezni a javorzol@yahoo.de postacímen.


    Bakos István
    a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnöke

    Webmaster & creative development: Kormos László.,
    HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.