írta Bartal Klári író és költő a HUNSOR munkatársa |
![]() | |
Söpörtek át e tájon. Szívem még ma is megremeg, Ahogy a múltat látom. Népek terített asztalán Szabadság: méz, ha csurran, Az Egyenlőség óborát Kortyolgatom riadtan. Meg ne ártson a fűszeres Testvériség - nagy álom -, Ha élni nem tudnak vele, Hát annyira ne fájjon! ...És visszaéltek vele mind. Testvér a testvért verte, S egyenlő csak a sírgödör, Hová kerültek rendre. Szabadnak lenni? Szép mese. Rabszolgalelkek álma A napba nézni ámulón, És vakságot se várva. Bilincset törni: akarat, Értelmünk, szívünk dolga S érettnek lenni mindehhez! Az árulóra, rongyra, Ki csak szajkózza szent szavunk S pénzért gyilkolni tudna - Nincsen szükségünk. Március! Söpörj ki mindent újra! Bränntorp, 2005. május írta Bartal Klári Webmaster
& creative development: Kormos
László., |