Fehérvár
    írta Bartal Klári
    író és költő
    a HUNSOR munkatársa


   
    Áll még a város, az a híres,
    Királyainknak áldott székhelye,
    Csak épp a lelke nem a régi:
    Szétzilálta az új idők szele.

    Villan a kereszt templom tornyán,
    De zárva Isten háza ajtaja:
    Sok van, kit nem a szíve vágya -
    De kincséhsége vonzana oda.

    Kerékbe törve ősi nyelvünk,
    Röpködnek felénk káromló szavak,
    Virág ágyását, parkok padját
    Ellepi szemét, csikkek, dudva, gaz.

    A királydombot szerte szórták:
    Mint Karthagonak, ne legyen nyoma
    S kevesen tudják, hol hunyorgott
    A Vörösmarty-lányok ablaka.

    Halott hadfiak lelke sírva
    Bolyong akácos, régi útjain:
    Miért, hogy Ábel miníg vesztes
    S hogy győzhet megint s újra csak Kain?

    Állj talpra, Város! Légy a régi,
    Fáklyája hitnek, hazád csillaga
    S reményünket egy jobb jövőben
    Nem rabolják el többé már soha!



    2009. májusán

    írta Bartal Klári

    Webmaster & creative development: Kormos László.,
    HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.