összeszedte: Bartal Klári író és költő a HUNSOR munkatársa |
![]() | |
Talán bizony ellőtték a csatába ?" - Ellőtték a jobb lábam a hajlásba, Meg köll halni, fiaim, a csatába! - ( 1914-ből ) Nincs szebb rózsa a pünkösdi rózsánál, Nincs jobb ember a főhadnagy urunknál, Jobb szemére vágja a tiszti sapkáját, Szabadságra vezeti a századját. ( Az I. vh.-ból ) Írjad, írjad az anyámnak, Karácsonyra hazautazom, Írjad, írjad a rózsámnak, Rozmaring nő majd a síromon... ( Az I. vh.-ból ) Mikor möntem a magam falujába, Kilenc magyar zászló vót egy sorjába. Kilenc magyar zászlót őszi szellő lengeti, Egy anya se tuggya, fiát mire neveli... ( Az I. vh.-ból ) Barna kislány megy az úton, Kancsót visz a vállán. Utánna a százados úr Sötét pejparipán... ( 1914-ből ) Szánt az ökör, recece, Csörög-csattog a járma. Kemény a föld a doberdói határba. Olyan kemény, még az eke se járja, Minden lánynak, recece - cibil kuss! - Katona a babája! ( 1915-ből ) Nyitva van a százados úr ablaka, Barna kislány sírva sétál alatta. - Állj meg, kislány, érted dobog a szívem, Nem tagadom, hogy igazán szeretlek! - "Nem állok meg százados úr szavára, Nem leszek a százados úr babája. Van nékem a századában közlegény, Kit nem adnék, százados úr, magáér!" - A közlegény elesik a csatába, Ki borul a barna kislány vállára? - "Ha elesik, szálljon áldás porára, Mégse leszek százados úr babája!" ( 1914-ből ) Édesanyám, édesanyám, mi annak az oka? Négy fia vam, mind a négy katona, Kettő huszár, a harmadik baka, A negyedik, a negyedik most lett csak regruta... ( Az I. vh.-ból ) Szépen szól a honvéd rezesbanda. Honvéd bakák masíroznak rája, Masíroznak idegen országba, Taljánország széles határába. Jaj, Istenem, hogy kell majd megszokni, Hogy kell nékem talján lányt szeretni? Ha ölelem, karjaim elhalnak, Ha csókolom, könnyeim hullanak! ( Az I. vh.-ból ) János bácsi hegedűje, Romtilári rotitom tilárom, Veszett vóna az erdőbe, Romtilárom rotitom tilárom, Ha az erdőn veszett vóna, Romtilárom, tilárom: Katona se lettem vóna, Romtilári rotitom tilárom... ( Az I. vh.-ból ) Hadnagy uram, adja ki a Szabadságos levelemet, Husvéthétfő virradatra Kihirdetik a nevemet, Sej-haj, bizony hazavárnak, Kötik mán a gyöngykoszorút A fejire a babámnak. ( Az I. vh.-ból ) Magos a kaszárnya, Előtte a strázsa. "Strázsa uram, hallja: Az egekre kérem, Szőke honvéd A szeretőm nékem, Erisszen hozzája!" ( A vh.-k előtti időkből ) Vihar a levelet ide-oda szórja, Szegény katonának forgandó a sorsa, Ma még piros élet, holnap fehér álom : Ne sajnáld a csókot tőlem, gyönyörű virágom! ( Az I. vh.-ból ) Nem hitted el, barna kislány Soha, de soha, Hogy a csatába is elmegy a Szegény katona. Majd, ha egyszer a szívemen Golyó megyen át, Sírva-ríva emlegeted Szegény katonát. ( 1914-ből ) Októbernek elsejével el köll masírozni. Akkor fogsz te, kisangyalom, keservesen sírni. Semmi, babám, semmi - úgy köll annak lenni, Mindenféle szerelemnek vége szokott lenni... ( A vháborúk előtti időkből ) Láttad-e amottan azt a nagy felleget, Széltibe átfogta a kékellő eget, Húzd meg az állszíjjad - ránkhozza viharát, Még asse kímélli a szegén katonát, Senki se kímélli a magyar katonát. ( Jóval a világháborúk előtti időkből ) összeszedte: Bartal Klári Webmaster
& creative development: Kormos
László., |