összeszedte: Bartal Klári író és költő a HUNSOR munkatársa |
![]() | |
Csillagtalan az éjszaka, Masíroz a magyar baka, Nem riad meg semmitől... ( 1915-ből ) Diófábul seje-haj, Diófábul nem csinálnak koporsót. A bakának seje-haj, A bakának nem írnak búcsúztatót. Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója, Barna kislány seje-haj, Barna kislány lesz az elsiratója. ( 1914-ből ) Volényia csatatere Ellenséggel körülvéve, Fejem fölött, fejem fölött Kard megfordul. Piros vérem, piros vérem Földre csordul. ( Az I. vh.-ból ) Levelet hozott a tábori posta, Minden honvéd a magáét olvassa. Egy legénynek a rózsája Azt írta a rózsaszínű kártyára: Úgy verekedj, édes rózsám, Hogy a cárnak ne maradjon kozákja! ( Az I. vh.-ból ) Este,este, este akar lenni, Barna kislány haza akar menni. Hazamenne, de nincs kísérője, Muszkaföldben van a szeretője. ( 1914-ből ) Törzsorvos úr, arra kérem, Állítsa el piros vérem. Mossa ki és kösse be a sebeimet. Sír a babám, mentse meg az életemet! ( 1915-ből ) Sudár magos, sudár magos a nyárfa teteje, Halványsárga, halványsárga annak a levele. Én is olyan, én is olyan halványsárga vagyok, Volt énnékem régi kedvem, De már rég elhagyott... ( Az I. vh.-ból ) Utász-század csinálja már A keresztek fáját. De sok szőke, barna kislány Várja a babájat. De csak minden tizediknek Jön vissza a párja, Monte Grappán közös sírba Hullott a kő rája. ( 1918-ból ) összeszedte: Bartal Klári Webmaster
& creative development: Kormos
László., |