írta Bartal Klári író és költő a HUNSOR munkatársa |
![]() | |
Aztán lobogó, szent harci hitünk. Sovány tejünkből kumisz se készült S kovász nélküli lett a kenyerünk. Leszállítottak az arabs ménről: Másnál messzebbre látni nem való. Vad vágta helyett csak poroszkáljunk - Mi hozzánk illik, csak a póniló. Kifigurázták holt hőseinket, Később a zászlónk, majd az istenünk, Királyainkat, szent koronánkat S testvéreinket leköpették velünk. Túl sokan voltunk. Hát tizedeltek S felhígították azt, ami maradt. Szárnyalnánk mégis? Hamar a béklyót És pusztuljon a bátor gondolat! Hitték, hogy győztek. Egy nép toránál A bűn kurjongat, dőzsöl most s vígad. De felkél lelkünk, a halhatatlan S meglakol egyszer minden gaz pimasz! Székesfehérvár 2009. májusán írta Bartal Klári Webmaster
& creative development: Kormos
László., |