írta Bartal Klári író és költő a HUNSOR munkatársa |
![]() | |
De az a kert, a Getsemáni Már elém szokott sejleni. Olajfák hegyén nem volt béke És jóra sem volt akarat, S tudtam: egyedül most maradtál Áldozat, síró fák alatt. Nem ismertem a Diadalmast, Csak a keresztet cipelőt, Az ezüstpénzért eladottat, A mégis értünk szenvedőt. A Golgotánál térdre esve, Világ rengését élve át Most szívszorongva egyre várom, Úgy várom azt a szép csodát, Azt a Húsvétot, azt a hajnalt, A föltámadás reggelét: Uram, legyél már végre győztes, Hisz' áldozatból épp elég! Szfvár, 2006. márciusán írta Bartal Klári Webmaster
& creative development: Kormos
László., |