A svédeknek Szent Iván éjjele talán még a karácsonynál is nagyobb ünnep, amit az ezeréves kereszténység sem tudott elfeledtetni az egykori vikingek leszármazottaival. Nem is hívják Szent Iván éjszakájának, ez itt a Nyárközép ünnepe. Ilyenkor a legrövidebb az éjszaka, sőt északon egyáltalán nincs is sötét, mert a horizonton körbejár a nap, és a hosszú tél után igazán ünnepelni kell a rövid, de annál intenzívebb nyarat. Mindenki kimegy a szabadba, felállítják a májusfát, ami a tudósok szerint tulajdonképpen egy fallosz jelkép, és a termékenységet szimbolizálja. A néphit szerint a lányoknak nem szabad ilyenkor a patakban, folyóban fürdeni, mert a sellő - ami itt férfialak -, lecsábítja őket a mélybe, elvarázsolt hegedűjátékával. Az ünnepnek megvan a maga étrendje is. Heringet esznek főtt újkrumplival, tejföllel és metélőhagymával, utóételnek pedig az itteni, csodálatosan édes, zamatos epret tejszínnel és hozzá sok snapszot isznak. A snapsz mellé pedig éneklés, tánc jár. Körbetáncolják a májusfát, hajukban virágkoszorúval. Ez az egyetlen alkalom, amikor a férfiak is virágot tesznek a fejükre, mert a virágoknak is termékenységi jelentőségük volt.

Az egyik legfontosabb hagyomány a Szent Iván-éji oszlop állítása, melyet friss virágok­kal és nyírfalevelekkel díszítenek. Szent Iván-éji koszorúk is készülnek. Az emberek fejükön koszorúkkal körbeállják az oszlopot, és egymás kezét fogva táncolnak és énekel­nek. Ebédre friss svéd epret, pácolt heringet és tejszínes, kapros főtt burgonyát esznek, kísérőként bodzaszörpöt és sokféle snapszot fogyasztanak. Egy kis romantika és mágia is belengi az ünnepet. A szájhagyomány szerint, ha egy lány hétféle virágból kötött csokrot tesz a párnája alá lefekvés előtt, megálmodja jövendőbeli partnerét. Manapság már a fiúk is gyakran kipróbálják, de te magad is tesztelheted, hogy lásd, valóban működik-e. És végül, de nem utolsósorban, habár ebben az időben rendszerint esik az eső, az sem tudja elrontani az ünneplők jókedvét!

Litha névnapja a Nyárközép napján

A név jelentése: A nyári napfordulót szokás Lithának is nevezni. A szó Szent Béda De temporum ratione (Az idő számításáról) c. művéből ered. E angolszász név a kb. június-július körüli hónap(ok)nak felel meg.

Napja: A napforduló június 20-22 környékén fordul elő, de az ünnepet szerte a világon egészen 24-ig is ünnepelhetik az északi félgömbön.A napforduló ünnepe az egész világon megtalálható, Észak-Európától kezdve egészen Dél-Amerikáig. Eredete a erősen az ősidőkbe nyúlik vissza. Már a neolitikus időben is különleges időpont volt. Az ünnep általában éjfélkor vagy hajnalban kezdődik.

Nyárközép ünnepe Finnországban, Ukrajnában

Finnországban például az ünnep Ukon juhla néven volt ismeretes, a finn Ukko isten után. A karéliai hagyományok szerint örömtüzek égtek, s a legnagyobbat „Ukko-kokko”-nak hívják (Ukko máglyája). Miután a kereszténység elterjedt, az ünnep juhannus néven élt tovább Keresztelő Szent János után.

Az orosz és ukrán területeken már régóta élnek pogány termékenységi rítusok ezeken a napokon, noha Ivan Kupala napként az ortodox kereszténység is átvette az ünnepet. Ivan Kupala Keresztelő János régi neve. Ezeken a napokon a lányok virágkoszorúkat tesznek a vízre, s mozgásukból jósolnak. Tűzugrás, s meztelen fürdés is jelen van.

Szent Iván éj Magyarországon

Magyarországon a Szent Iván éj, melyre némileg áttolódott a napforduló ünnepe, s e nap június 24. előestéje. Dömötör Tekla a következőt írja:

Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfőbb időpontja magyar nyelvterületen; más időpontban (karácsony böjtjén, farsangkor, a húsvéti ünnepkörben) gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Napjainkban erősen tűnőben van, bár néhány Somogy megyei, továbbá a határokon kívüli magyar faluban még megrakják a szentiváni tüzet. A két világháború közti időszakban még élő szokás volt a Galga és az Ipoly mentén is.