– Hantz Péter és kollégája Kovács Lehel ki vannak rúgva. Ehhez képeset itt a Parlamentben tartanak sajtótájékoztatót.
Hantz Péter:
– Az egyetem szenátusa hozott egy határozatot, hogy mi ki vagyunk rúgva. Megígértem a diákjaimnak, hogy - még ha ki is rúgnak - akkor is fogjuk tartani az óráinkat. Mi nem fogadtuk el azt a felkérést, hogy Európa parlamenti képviselőségért induljunk Erdélyben, továbbra is tudományos pályán, lehetőleg egyetemen szeretnénk maradni, és oktatni szeretnénk, kutatni szeretnénk. A magyar tagozat vezető testülete hozott egy nagyon előre mutató döntést, azt mondták, hogy addig nem pótoljuk a lemondott rektor-helyetteseket, a lemondott szenátusi tagokat, amíg az egyetemen ki nem helyezik a kétnyelvű feliratokat, amíg a szenátus nem helyezi hatályon kívül a minket kirúgó döntését, és amíg nem rendeződik a magyar tagozat helyzete. Amennyiben a követeléseinket januárig nem teljesítik, sztrájkba fogunk lépni. Sőt, amennyiben a feliratokat nem teszik ki, ki fogjuk őket tenni, és akár polgári engedetlenségi akciók árán is meg fogjuk őket védeni.

– A román hatóságok drasztikus fellépése önökkel szemben nem ezt az optimizmust támasztja alá. Miért gondolja, hogy mégis sikerülni fog a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat létrehozni, illetve kihelyezni ezeket a magyar nyelvű táblákat.

– Nem egy román-magyar konfliktusról van szó. Nagyon sok román kolléga, román diák mellettünk van. Sokan azt mondják, hogy őket nem zavarnák a magyar feliratok, sőt, többen vannak, akik azt mondták, hogy a magyar karok léte sem zavarná őket.

– De nem látunk románokat tüntetni a magyar karok mellett Kolozsváron.

– Egy román professzor üdvözletet küldött a tüntetésünkre, másrészt nem feltétlenül a tüntetés az a mód, ahogy a román kollégák ezt az ügyet előmozdíthatják. Ha végignézzük a történelmet, azt láthatjuk, hogy minden kisebbségnek meg kellett ezekért a jogokért harcolnia. Törvényszerű, hogy vannak olyan periódusok egy kisebbség életében, amikor az anyaállam finanszírozza a felsőoktatásukat. Én úgy gondolom, hogy ha Európa minden kisebbségének sikerült - nálunk jóval kisebb nemzeti közösségeknek is -, akkor nekünk is sikerülni fog.

– Az ember egy kicsit csodálkozik, mert az RMDSZ fő tisztségviselőitől is gyakran azt hallja, hogy a kulturális autonómiának az ügye jól halad Erdélyben, de hát a Babes-Bolyai Tudományegyetem körül kialakult táblaügy arról árulkodik, hogy igazából a kulturális autonómiával sincsen minden rendben Erdélyben, illetve Romániában.

Német Zsolt, a Külügyi bizottság elnöke:
– Ami a kulturális autonómiára vonatkozó kérdését illeti, azt kell mondanom, hogy Romániában nincs kulturális autonómia. Területi autonómia és nemzetiségi autonómia sincs, holott az európai minták egyértelműek e tekintetben. Ahol megoldódik a kisebbségi kérdés, ott ez az autonómia módján sikerül. Az önálló magyar egyetem az önmagában még nem kulturális autonómia, de egyelőre önálló magyar egyetemről sem beszélhetünk. A kulturális autonómiához az kell, hogy közjogilag hatáskörrel rendelkezzen, demokratikus választásokon jöjjön létre a kulturális autonómiának a szerve. Egy önálló magyar egyetem ugyanakkor - az autonómia mellett - meggyőződésem szerint az erdélyi magyarság legfontosabb követeléseként tartható számon. És önálló magyar egyetem biztos, hogy nagymértékben segíti elő az autonómiának az ügyét is, hiszen részét képezi egy ténylegesen működő autonómiának. Az önálló magyar egyetem, ami a kolozsvári egyetemen zajlik bizonyítja egyértelműen, hogyha egy demokráciában ilyen módon lehet megtiltani az egyébként deklarált kétnyelvűségnek a hétköznapi életbe ültetését, ott nagyon komoly problémák vannak a demokráciával is, és nincs - sajnálatos módon - kétnyelvűség. Végső soron a magyar egyetem jelenthet garanciát arra, hogy érvényesüljenek a romániai magyarság oktatáshoz kapcsolódó alapvető jogai. Elvárható az, hogy a magyar kormány világos politikai támogatásban részesítse az erdélyi magyar felsőoktatásnak az ügyét. Nem elég mosolyogni és PR akciókat lebonyolítani a magyar román viszonyban, mint ahogy a legutóbbi kormányülésen ezt tapasztalhattuk, hanem az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében világos politikai támogatásra van szükség. Egyrészt az elbocsátott magyar oktatóknak a rehabilitálása érdekében. Addig, amíg ők nem kerülnek vissza kolozsvári egyetemre, addig nincs megoldás.

– Szili Katalin az Országgyűlés elnöke annak ellenére fogadta ezt a küldöttséget, hogy a Külügyi bizottságnak a meghallgatásán sem a szabad demokraták, sem a szocialisták nem vettek részt - arra hivatkozva, hogy tájékozódnak az ügyben.

– Én is úgy szereztem még tegnap este erről tudomást, hogy a frakciótársaim nem mennek el a bizottsági ülésre. Én nem értettem vele egyet. Nem gondolom, hogy akár a Babes-Bolyai, akár a Sapientia kiváló oktatóit kellene kitennünk a saját vitáinknak. Az, ami az ügyrendi vita ebben, azzal maximálisan egyetértek. Nyilvánvaló, hogy abban a bizottsági elnök úrnak a saját bizottság tagjaival, alelnökeivel kell rendezni ezt a kérdést. De nem tehetjük kiszolgáltatottá ennek a két intézménynek a vezetőjét mi magunk. Tanár úrtól kaptam egy magyar nyelvű „fizikakönyvtár” feliratot, amit mementóként ki fogok tenni a szobámba. Neki is elmondtam, hogy bízom benne, hogy azzal, hogy január 1-től Románia belép az Európai Unióba, önmaga is figyelembe veszi azokat az európai elvárásokat, aminek már meg kell felelnie. Ez nyilvánvaló, hogy a kisebbségek identitását, kulturális autonómiáját biztosítani kell.

– Mit szól ahhoz, ami Hantz Péterékkel történt?

– Különösen sajnálatosnak tartom, és minden olyan kérdést sajnálatosnak tartok, vagy eseményt, ami a magyaroknak a nyelvhasználatban, kultúra megőrzésében való meggátolását jelenti.

Gecse Géza, Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

Az MTI szerint a külügyi bizottsági meghallgatáson Hantz Péter meghívta az ülésen meg nem jelent MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket Erdélybe, hogy ott tájékozódjanak a kialakult helyzetről.

A várható fejleményekről Hantz elmondta:
- Januárban, ha esik, ha fúj, mi követelni fogjuk a magyar karok beindítását (...) ki fogjuk tenni akkor is a magyar feliratokat még egyszer, ha azt nem fogják engedni, és védeni fogjuk őket. Akár erővel is meg fogjuk védeni a magyar feliratokat, akár a hatóság ellen is fel fogunk lépni (...) – nyomatékosította Hantz Péter.

A képen: Hantz Péter (fotó: Bagoly Zsolt)




forrás: Erdély Ma



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára