A Magyar Svéd Online Források honlapja  


    Magyarok a szerbiai válságban
    HUNSOR medencefigyelő
    írta Ágoston András


    Lehet, hogy a szerbiai belso megnyugvásból most sem lesz semmi, de egy biztos: Szerbiában Koszovó kapcsán döntéshozatali válság alakult ki. Nemcsak a tartomány leválásával eloálló helyzetet kell kezelni, hanem arról is dönteni kell, elindul-e szerb nemzet Európa felé, vagy elutasítja a Hágával való együttmuködést, vállalva az ezzel járó hosszú válságos idoszakot is. A válság gyökere az oroszbarát nemzeti szárny bizonytalanságára vezetheto vissza. A probléma az, hogy Oroszországtól a Koszovóval kapcsolatos (bizonytalan) vétótól eltekintve nem lehet túl sokat várni. Efelol Szerbiában senkinek nincsenek kétségei. Az EU-val más a helyzet.

    Nem véletlen, hogy a parlamentben elhangzott egy radikális utalás, miszerint a szerb kormány Oroszország egyik guberniuma lehetne, a sajtóban is felháborodást keltett. Ezt már az átlagos szerb választók is sokallnák. Akár létrejön a "demokratikus" kormány akár nem, a szerb belpolitikai válság mélyülni fog egészen addig, míg az alapvető történelmi döntés Európával kapcsolatban meg nem születik. Illetve, amíg a kétpólusú politikai elit egyik vagy a másik szárnya olyan fölénybe nem kerül, hogy elindíthatja az országot az általa választott úton.

    Hogy történelmi döntésről van szó, az leginkább a közvélemény illetve a szavazók legszélesebb rétegeinek megnyerésére tett óriási erőfeszítésekből látszik. Erre utal a nemzetközi tárgyalók részéről megnyilvánuló nyílt nyomásgyakorlás is.

    Ebben a politikai közegben nekünk magyaroknak úgy kell helyt állni, hogy a saját történelmi érdekeinket demokratikus úton, de határozottan igyekezzünk érvényesíteni. Budapesten és itt a Vajdaságban is. Még a történelmi VMDK-ban kimondtuk, hogy nem kívánunk részt venni a délszláv népek történelmi vitájában. Ehhez akkor, a háborús körülmények között is tartottuk magunkat. Most abban kellene egyességre jutni részt akar-e venni a vajdasági magyar politikai elit a szerb-szerb vitában vagy sem?

    A VMDP szerint figyelni kell a történéseket, de szerb-szerb küzdelmekben nem kell részt venni. A vajdasági magyarságnak ebből haszna nincs, kára viszont lehet, mert a kétpólusú (az orosz- illetve az Európa-barát) szerb politikai elit egyik ága - szükségszerűen - ellenségnek tekint majd bennünket.

    Mi ezt az alapállásunkat Budapesten is hangoztatjuk és továbbra is azt kérjük, hogy a magyar kormány és a magyar diplomácia Belgrádban és a nemzetközi politikai színtéren is segítse a szerbiai (most már igencsak lelassult) demokratikus folyamatokat, de úgy, hogy határozottan támogatja a tényleges magyar autonómiára vonatkozó követelésünket.

    Ne kergessünk illúziókat!

    Nekünk magyaroknak meg kell szabadulni a hosszú éveken át táplált illúziónktól, hogy a zavaros szerb-szerb viszonyok között a vajdasági magyar pártoknak demokráciateremtő missziója van. S hogy az a "kormányzati felelősségvállalás" kellemes lehetőségével együtt fontosabb a magyar kisebbség jogainak kitartó és hatékony védelménél. Tudatosítani kell önmagunkban, hogy a vajdasági magyarság Szerbiában különálló politikai entitás, amelynek vannak fontos, a magyar nemzet egészéhez kapcsolódó alapérdekei. Mindennapi kenyerünket Szerbiában teremtjük ugyan meg magunknak, de magyarként való megmaradásunk igénye (egyszer talán a közös nemzeti stratégia is) összeköt bennünket Magyarországgal és a Kárpát-medencében élő más magyar közösségekkel.

    A "kormányzati felelősségvállalás" iránti sóvárgás, s a demokrácia balkáni messiásának hamis póza, mindez már a múlté. A szerbek - alaposan lecsökkent politikai súlyunk okán - egyáltalán nem hallgatnak ránk. Nem is érdekeljük őket. Arra meg nekünk nincs szükségünk, hogy egymást bódítsuk. Annál fontosabb viszont, hogy a magunk dolgában következetesek és határozottak legyünk. Demokratikus módszerekkel, az egyidejűség és a reciprocitás elve alapján követelnünk kell a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését, a tényleges magyar autonómiát. Ezt a történelmi esélyt nem szabadna eljátszani.
    Nem vitás, a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezéséért folytatott küzdelem több bátorságot, nagyobb elszántságot követel, de többet is ér, mint a "demokrácia messiásának" talmi dicsősége. Ha a szerb nemzeten belüli, a mélyrétegekben tomboló ellentétek tovább erősödnek, aminek intő jeleit már tapasztalhatjuk, megtörténhet, hogy a szerb pártok tolakodásnak, saját nemzeti belügyeikbe való illetéktelen beavatkozásnak tekintik, ha okítjuk őket. Akkor is, ha esetleg nekünk van igazunk. A politikában annak, akinek igaza van, nem jár feltétlen babérkoszorú. Sőt! A magyar pártok demokratikus "hősködése" a szerb politikai színtéren, nemcsak haszontalan tevékenység, de tovább feszítheti a húrt. S árthat a vajdasági magyarság alapérdekeinek. Elsősorban a tényleges autonómia iránti követelésnek.

    Mi a VMDP-ben nem tartjuk célravezetőnek, hogy a vajdasági magyar pártok visszhangtalan demokráciateremtő kezdeményezésekre vesztegessék idejüket a szerb politikai színtéren. Szükség lenne viszont a magyar kisebbségi törekvések (a tényleges magyar autonómia-követelés) egységes, közös megjelenítésére, mind Belgrádban, mind Budapesten. A kezdeményezés felelőssége - a Budapestről érkező anyagi támogatások újraelosztása jogosítványának birtokában - elháríthatatlanul a VMSZ vezetőit illeti meg. Naponta tapasztaljuk, hogy a szerb (és itt-ott a magyarországi politikai színtéren is) azzal a megjegyzéssel teszik kérdésessé politikai követeléseink legitimitását, hogy a szerb pártokban is vannak magyar képviselők és ami még fontosabb, a szerb pártok a januári választásokon megkapták a magyar szavazatok felét.
    A jelenleg kétpólusú vajdasági magyar politikai elit két szárnyának közeledése a vajdasági magyarság legfontosabb érdekeit érintő kérdésekben csak a négypárti közös fellépések eredményeként valósulhat meg. S így lehet csak igazi politikai legitimitása. A nemzeti alapkérdésekben a közös álláspontok kimunkálásának nincs alternatívája.

    Veszélyben a magyar-magyar kapcsolattartás

    Az utóbbi napokban tanúi lehetünk az elmérgesedő szerbiai belpolitikai válság első következményeinek. Felújulnak a kisebbségiek elleni támadások, de vannak más aggasztó jelenségek is. Közöttük a legfontosabb, hogy az EU tárgyalói bizonytalan időre elhalasztották a Szerbiával közösen előkészített vízumkönnyítési megállapodás parafálását. Ez azért fontos, mert Magyarország a továbbiakban már nem hivatkozhat arra, hogy az egyezmény majd megoldja a magyar-magyar kapcsolattartás kérdését. Különben sem oldaná meg, de most már formálisan sem lehet rá hivatkozni. Ma a vajdasági magyarok között a legfontosabb téma a schengeni vasfüggöny. Elemi erővel jelentkezik az emberekben a félelem, hogy lezárul a magyar határ. S csak a gazdagok előtt nyílik meg újra. Jóllehet a szerbiai események közvetlenebbül érintik őket, a kérdés mégis az, mi lesz január elseje után.

    A VMDP-ben úgy látjuk, hogy a lényeget érintően a nyílt politikai színen csak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma foglalkozik a Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követő gondjainkkal. Ezért nézünk várakozással e testület Állandó Bizottságának május 22-én esedékes ülés elé. Az ülésre egy kompromisszumos javaslatot készítünk. A VMDP arra kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a beállt nehézségek miatt kezelje kiemelten a vajdasági magyarság kapcsolattartás iránt megnyilvánuló igényét. A magyar állam előlegezzen bizalmat: könnyítse meg a nemzeti vízum megszerzését. Továbbá, tegye lehetővé, hogy a jóhiszeműen használt nemzeti vízum egyéni kérésre, a másfél- két év próbaidő leteltével, legyen átváltható letelepedés nélküli kettős állampolgárságra.

    Természetesnek tartjuk, hogy az esetleges visszaéléseket szankciók alkalmazásával lehessen visszaszorítani. Szerintünk a kettős állampolgárság "próbaidőhöz" kötött megszerzése jó megoldás, de csak a jóhiszeműség kétoldalú érvényesülése esetén válhat be a gyakorlatban is. A magyar állam alapérdekeinek hatékony védelmét a nemzeti vízum rosszhiszemű használatának a vízum megvonásáig, sőt a kitiltásig terjedő szankcionálása biztosíthatja.

    A kapcsolattartás biztosítása olyan a nemzetközi dokumentumokban is rögzített jog, s egyben nemes kötelesség is, amely megoldást igényel. A nemzetközi normák figyelembevételével, ha kell rugalmas értelmezésével, meg kellene találni azt a formát, amely biztosítja a vajdasági magyarok anyaországi kapcsolatainak fenntartását és ápolását. Kompromisszumos javaslatunk ezt a célt szolgálja.
    Azt várjuk, hogy - a szabadkai találkozó szellemében - a VMSZ kezdeményezzen. Hogy Budapesten már közös négypárti fellépésnek lehessünk szemtanúi.




    forrás: VMDP hírlevél



    [HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

    » vissza a HUNSOR honlapjára

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Korábbi cikkek:

    Székelyföld 2009 körül válhat önálló fejlesztési régióvá
    Székely Nemzetgyűlés: Miénk Székelyföld, miénk az Autonómia!
    A gyergyóditrói Nemzetgyűlés június 18-án: Nemzetgyulés az autonómiáért
    Székelyföld Autonómiája - írta Dr.Csapó József
    Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
    A Székely Nagygyűlés Kiáltványa
    Dr. Csapó I. József: Autonómiák és Autonómiatörekvések
    Csapó I. Jozsef: Jogunk van a történelmi Székelyföld autonómiájára!
    Szolidaritási Nyilatkozat a Székely nép önrendelkezési törekvéseivel
    Székelyudvarhely, 2006. március 15.: frontváros vagy út az autonómiához?
    A szlovákokat zavarja Kodály magyar nyelvű emléktáblája
    Adóemelések és megszorítások tengere: Mi ez, ha nem sokkterápia?
    Gál Kinga: hol van a jelentésből a másfél millió magyar?
    Önálló magyar iskoláért szerveztek tüntetést az erdélyi Tordán
    Éva Mária Barki: "Egy népnek ki kell mondania, ha akar valamit"
    Éva Mária Barki: semmisnek tekinthető a trianoni békeszerződés
    Letter till OSCE on Hungarian minority beyond the borders
    Magyar jelképek delvideki templomainkban
    A román kisebbségi törvény buktatói
    Tiltakozzunk a jogsértések és jogmegtagadások ellen!
    Rendőrök védték meg a magyarok tiltakozásától Szabadkán
    Elfojtott tiltakozás Szabadkán
    Az egyéves EU-tagság: Szlovákiai melósok, dán sajtok, ír magyarok
    Naponta verik a temerini magyar elítélteket a szerbek
    Szegényebbek lettünk egy síremlékkel
    A Benes-dekrétumok hatvan éve
    Felszabadultunk...
    Az élőhalott délvidék hörgő visszhangja
    Marosvásárhely, 1990. március 19–20.
    Amit tudni kell Bocskai Istvánról
    Petőfi a tüntetők között
    Petőfi Sándor naplójából
    Külpolitikai határaink


    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -



    Vissza a HUNSOR honlapjára

    HUNSOR - All Rights Reserved - ., A.D.