Bevezetés...
- Sir George Clerk tárgyalásai a magyar pártokkal
Elozetes megbeszélés alapján ült össze 1919.november 17-én a pártközi konferencia, amelyben az összes pártok képviseloi részt vettek, s mely egyértelmuen Huszár Károlyt dezignálta az alakítandó ideiglenes koncentrációs kormány elnökének. A Huszár-kormányban valamennyi párt súlyához mért képviseletet kapott. Ezt Sir George Clerk tudomásul vette, és ezzel missziója befejezést nyert.

Clerk programja tehát röviden ez volt:
1. Eltávolítani a Friedrich-kormányt, amelyet az antant nem ismert el.
2. Koncentrációs kabinet alakításának elomozdítása, amelyet az antant ideiglenesen elismer addig, míg a széles köru demokratikus választói jog alapján összeülo nemzetgyulés által választott államfo törvényes utódát kinevezi. Ezzel a kormánnyal az antant kész volna tárgyalásokba bocsátkozni, és a békét megkötni. Sir George Clerk a november 17-i pártközi konferencián felolvasott beszédében kijelentette, hogy amennyiben a magyar pártok ezeket a jóakaratú tanácsokat nem tennék magukévá, a Legfelsobb Tanács ezt úgy fogja értelmezni, hogy Magyarország nem akar békét kötni ..."

Az antanttal történo 1919. szeptember 7-i megállapodás pontjai:
- az antant elismerte a Nemzeti Hadsereget
- a Nemzeti Hadsereg létszámát 30 ezer főben limitálták (a karhatalom és a polgárorség nélkül)
- a román csapatok nem vonulnak tovább

Rassay Károly (liberális ellenzéki képviselo) visszaemlékezése a kormányzóválasztás elozményeire:

... A választás elott mindkét párt értekezletet tartott. A kisgazdapártban Rubinek Gyula szerelte le a Horthy megválasztása elleni állásfoglalást. A Keresztény Párt értekezletén maga Huszár miniszterelnök vállalta ezt a szerepet. Ezen az értekezleten magam is jelen voltam. A párt Apponyi jelöléséhez ragaszkodott. Huszár Károly felolvasta Apponyi hozzá intézett levelét, amelyben arra való hivatkozással hárította el megválasztását, hogy semmiféle karhatalom nem áll rendelkezésére, mert azzal Horthy rendelkezik. Ezen az alapon azt ajánlotta, hogy a polgárháború elkerülése céljából a párt fogadja el Horthyt mint kormányzót. De legyen tisztában azzal is, hogy mit jelent egy katonának államfové választása.

Csak viharos tiltakozás után döntött úgy a párt, hogy Horthyra szavaz a választáson. A vitát Huszár kijelentése döntötte el: "Megértem felháborodástokat, de vegyétek tudomásul, hogyha holnap nem Horthyt választjátok kormányzóvá, szét fogják verni a Nemzetgyulést." Ez döntötte el a kérdést. Ugyanez a jelenet ismétlodött meg a kisgazdapártban is.

Horthy tehát tudta, és nem jelentett számára meglepetést, hogy a Nemzetgyulés ot fogja kormányzónak választani. Ennek legfobb bizonyítéka, hogy a választás napján a különítmények körülzárták az egész Országházat, megszállták a parlament folyosóját is azzal az indoklással, hogy Horthy személyes biztonságát meg kell védeni.

Horthy választási plakátja

A kormányzói hatalom (1920:I.tc.2. fejezet)
12.§. A nemzetgyulés addig, amíg az államfoi hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi, és ennek alapján az államfo tisztét tényleg átveszi, az államfoi teendok ideiglenes ellátására kormányzót választ.

13.§. A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg:
- A nemzetgyulés által alkotott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a kormányzó legkésobb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el.
- A kormányzó a kihirdetés elrendelése elott -indokainak közlésével- a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyulésnek. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyulés változatlanul fentartja, azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles ...
- A kormányzó a nemzetgyulést nem napolhatja el, és a királyi hatalomban foglalt országygulés-feloszlatási jogot a nemzetgyulést illetoleg csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyulés a kormányzó üzenete dacára tartósan munkaképtelenné vált ...
- A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követeket küldhet és fogadhat ...
- Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyulés elozetes hozzájárulása szükséges.
- A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyulésnek felelos minisztérium útján gyakorolja.
-Minden rendelkezése és intézkedése, ide értve a fegyveres erore vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelos miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére és belszervezetére vonatkoznak.
- Nemességet nem adományozhat.
- A fokegyúri jogot nem gyakorolhatja.
- Általános kegyelmet csak törvény adhat.
- A kormányzót az alkotmány vagy a törvény megszegése esetén a nemzetgyulés felelosségre vonhatja ...

A kormányzói jogkör módosítása:

1920.aug.7.:
- a régi nemzetgyulés feloszlatásának és az új nemzetgyulés összehívásának joga
- a nemzet számára a törvényhozási korrekció joga
- fenyegeto veszély esetén a hadseregnek az országhatárokon kívüli alkalmazásának joga
- általános kegyelem meghirdetésének joga

1926:
- a felsoházba 40 tagot élethossziglan kinevezhetett
- felsoházi tagokból álló bizottság vonhatja csak felelosségre
- a kormányzó utódát a két ház titkos szavazással állapítja meg

1933:
- az országgyulés feloszlatása ill. elnapolása korlátlan jog alapján 1942:
- a kormányzóhelyettes intézményének felállítása,
-a kormányzó utódajánlási joga

A királyi jogkör (1918. nov. 13-ig) az országgyulés összehívásának, elnapolásának és feloszlatásának joga törvények kezdeményezése törvények szentesítésének és kihirdetésének joga rendeletalkotás, szervezési jogkör, fofelügyeleti jogkör, fokegyúri jog, hadügyi felségjog, külügyi felségjog külpolitikai irányvonal meghatározása, követek küldése és fogadása Horthy a királykérdésrol: (1920 októberében)

Akik a királykérdést most egyáltalán felvetik, akadályozzák a konszolidációt, bénítják a külpolitikai cselekvoképességet. ... A királyi hatalom gyakorlása szüneteltetésének idejére a nemzetgyulés által a legfobb hatalom helytartójául megválasztott kormányzó nem élhet vissza a hatalommal, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a trón után. Én így fogom fel a kötelességemet, s értsék meg kötelességüket mások is... Kísérletezésre ido nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bunhödni fog.

Törvény IV.Károly detronizálásáról

XLVII.törvénycikk IV.Károly Ofelsége uralkodói jogainak a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetésérol (Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1921. évi november hó 6-án kiadott 23. számában.)

1.§. IV.Károly király uralkodói jogai megszüntek.

2.§. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austrica) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás elojoga a nemzetre visszaszállt.

3.§. A nemzet a királyság osi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését késobbi idore halasztja, és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas idoben javaslatot tegyen.

4.§. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, budapesti bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!
Szívbol köszönöm szíves üdvözlo szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor -kimondom- gyulöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az orszzágnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fovárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkrol a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívébol, lelkébol szerteni fogja a rögöt, amelyben oseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikrol betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok gyozodve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezoleg, akik bunösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erovel segítenek a nemzeti reményekben tündöklo Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

A trianoni békeszerződés

74. cikk
Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam és a Csehszlovál állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Fohatalmak megállapítják. ...

102. cikk:
A jelen szerzodés életbe lépését követo három hónapon belül Magyarország katonai eroit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.

103. cikk:
Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövoben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni.

104.cikk:
A magyar hadsereg katonai eroinek összessége nem haladhatja meg a 35 ezer fot, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is. A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendor-szolgálatra szabad alkalmazni ...

106. cikk.
Mozgósítást elrendelo vagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos ...

161. cikk:
A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelosek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

162. cikk
A Szövetséges és Társult Kormányok elismerik, hogy Magyarország jövedelemforrásai, tekintettel e jövedelemforrásoknak a jelen Szerzodés egyéb rendelkezéseibol folyó állandó jellegu csökkenésére, nem elegendoek arra, hogy e veszteségek és károk teljes jóvátételét biztosítsák. A Szövetséges és Társult Kormányok mégis megkövetelik, és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mindazokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban szárazföldi, tengeri és légitámadás okozott az alatt az ido alatt, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike háborút viselt Magyarországgal, valamint általában az idecsatolt I.Függelékben meghatározott károkat. ...

166. cikk
Magyarország beleegyezik abba is, hogy gazdasági eroforrásai közvetlenül felhasználtassanak jóvátételre úgy, mint ezt a kereskedelmi hajózásra, a természetbeni újjáépítésre és a nyersanyagokra vonatkozólag a III., IV. és V. Függelékek részletezik; természetesen azt az értéket, amelyet az átruházott javak és ezeknek a javaknak a Függelék szerint megvalósult felhasználása, az ott meghatározott megállapítás szerint képviselnek, Magyarország javára kell írni és azt az elozo cikkekben megszabott tartozásból le kell vonni.

(A 166. cikkben említett
III.Függelék értelmében
Magyarország a Szerzodés életbeléptetésétol számított két hónapon belül köteles minden magyar tulajdonban lévo kereskedelmi és halászhajó kiszolgáltatására.

A IV. Függelék értelmében Magyarország köteles a Szövetséges és Társult Hatalmak által eloterjesztett kimutatások alapján ugyanannyi állatot, gépet, vasúti anyagot, felszerelést, esztergapadot és a kereskedelmi forgalomban szereplo hasonló árucikket kiszolgáltatni, mint amennyit Magyarország lefoglalt, felhasznált elpusztított, vagy amelyek közvetlenül a hadmuveletek következtében semmisültek meg.
Továbbá Magyarország köteles
az elpusztított területek újjáépítésére szükséges anyagok: ko, tégla, tuzálló tégla, fedocserép, épületfa, ablaküveg, acél, mész, cement, gépek, futokészülékek, bútorok és egyéb árucikkek gyártására és szállítására.

Az V. Függelék értelmében
Magyarország opciót biztosít a szövetségeseknek épületfa és fatermékek, valamint vas és vasöntvények a szerzodés életbe lépésétol számított öt éven át való szállítására, opciót biztosít továbbá a Szerb-Horvát-Szlovén Állam javára öt éven át a pécsi szénbányából származó vontatószén szállítására.)

201. cikk
Magyarország továbbá kötelezi magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Állam kereskedelmének rovására az említett Államok akármelyikével vagy bármely más külföldi országgal szemben még közvetett módon, így pl. a vámigazgatási és elvámolási eljárás, a vizsgálati vagy vegyvizsgálati módszerek, a vámfizetésre vonatkozó rendelkezések, a tarifaszeru osztályozás és a vámtarifa értelmezése vagy végül az egyedárusági szabályok alkalmazása útján sem. ...

260. cikk
A Szövetsége és Társult Hatalmak kötelékébe tartozó légi jármuvek Magyarország területén teljesen szabadon repülhetnek és leszállhatnak, és általában véve ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a magyar légi jármuvek. ...

268. cikk
Magyarország kötelezi magát, hogy a nemzetközi átmeno forgalomra legalkalmasabb utakon, nevezetesen vasúton, hajózható vízi utakon vagy csatornákon szabad átmenetet engedélyez területén keresztül bármelyik szomszédos vagy nemszomszédos Szövetséges és Társult Hatalom területérol származó vagy oda irányított személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta számára.

Horthy Miklós 1919 októberében a következoképp vázolta fel a külpolitikai elképzeléseit.

- Magyarország elso számú ellensége Románia, mivel ez a legerosebb a szomszédos államok közül, s neki van Mo-gal szemben a legnagyobb területi követelése. Ezért a "fegyveres leszámolás" a velük szemben alkalmazható eljárás. Románia mohósága és a megszállás elhúzása miatt az antant is egyre jobban neheztel Romániára, területi ellentétei vannak Bulgáriával, Szerbiával és Oroszországgal is.
- A támadásra a kedvezo pillanat 1921-ben érkezik el, addig is békés viszonyra kell törekedni Romániával, és intenzíven folytatni kell Erdélyben az irredenta szervezkedést.
- Meg kell valósítani Románia diplomáciai elszigetelését.

- Jugoszláviával a közös ellenség (Románia miatt) akár "baráti" viszonyt is ki lehet alakítani átmenetileg, de ki kell használni a belso nemzetiségi ellentéteit, pl. a horvát szeparatista törekvéseket.
- A magyar hadsereget alkalmassá kell tenni háborús akciók végrehajtására.
- A békefeltételek katonai korlátozásait részben ki kell játszani, részben számítani lehet hatásuk csökkenésére is.
- Magyarországnak kedvezo, nemzetközileg is elfogadott tekintélyt kell szereznie, Közép-Európa rendfenntartójának szerepkörében kell feltünnie: "Az antantállamok, foleg Anglia és Amerika mindenképpen érdekelve vannak, hogy a Duna középfolyása mentén rendes viszonyok uralkodjanak, mert ezen fontos kereskedelmi út csak ezáltal lesz az o részükre biztosítva.
- Saját belso megújulásunkkal be kell bizonyítanunk, hogy a Duna menti államok (beleértve az egész Balkánt) között Magyarország ... egyedül képes arra, hogy a rendfenntartás biztos nyugvópontjának tekintsék, és hogy Románia ebben a tekintetben nem mérkozhetik velünk."
- Ehhez el kell utasítani a bolsevizmust és a reakciós zavarokat, valamint fejleszteni kell a hadsereget.
- Magyarországnak érdeke, hogy Ausztriában forradalom törjön ki, mert ennek felszámolásában a magyar hadsereg közremuködhetne, s akkor a Saint Germain-i békében Ausztriának ítélt Burgenlandot Magyarország megtarhatná.
- A románok elleni támadást megelozoen Csehszlovákiával szemben a közös lengyel-magyar határ megteremtésével kell fellépni, s ki kell építeni a kapcsolatot a szudétanémet mozgalommal és a szlovák autonomistákkal.
(Ezen elképzeléseit gyökeresen megváltoztatták a királypuccsok, melyek teljesen új nemzetközi politikai konstellációt eredményeztek.)