Teleki Pál miniszterelnök beszéde a Nemzetgyulés 1920. november 13-i ülésén
a trianoni békeszerzodésrol szóló törvényjavaslat becikkelyezésérol




    (részletek)

    T. Nemzetgyulés!

    Engedjék meg, hogy ebben a pillanatban, mikor hazánknak balsorsa és saját végzetem erre a helyre állít, oszinte legyek, talán azért is, mert azt hiszem, hogy minden körülmény, talán maga a nemzet becsülete is azt kívánja, hogy utoljára szóljak a Nemzetgyuléshez errol a helyrol.

    Amikor összeomlottak a frontok, akkor a magyar nemzet azt a tulajdonságát követte, amely mindenkor jellemzo volt reá nézve, hogy még a szerencsétlenségben is, még akkor is, amikor lelketlen vezetok félrevezették, még abban a pillanatban is a magyar nemzet becsületes volt és becsületesen tudott és akart hinni. Ebben a becsületességében és ebben a hitében tette le, dobta el a magyar nemzet magától a fegyvert, azt gondolva, hogy ugyanolyan bánásmódra fog találni, mint ahogy o bánt volna el, ha az o becsületes kezébe lett volna letéve a világ sorsa.

    Igazságot vártunk, de ahelyett kaptunk egy békét, egy békeszerzodést, amelynek összes egyéb jellemvonásai közül csak egyet akarok ma kiemelni, hogy szemben minden békeszerzodésekkel ez a legkevésbé oszinte békeszerzodés: az oszinteségnek, s a hirdetett igazságnak megcsúfolása. (...)

    Ez a békeszerzodés egyike minden korok legrövidlátóbb és legvégzetesebb alkotásainak. Kötetekre meno bizonyító anyaggal bizonyítottuk ezt és azt hiszem, hogy a történelem ítéloszéke nem is adhat másnak igazat, mint nekünk. Ezekben a bizonyításokban soha sem léptük túl - azoknak módját nem követve, akik ellenünk áskálódnak - annak a keretét, amit a legszigorúbb kritika a legtudományosabb munkától megkívánhat. Méltóztassák megengedni, hogy ezekre ne térjek ki részletesen. Ez nem szükséges magyar ember elott, és a világ elott sem lesz szükséges, mert hiszen elotte fekszik ez a mu, amelyben argumentumaink össze vannak gyujtve. (...)

    T. Nemzetgyulés!

    Én nem tehetek mást, mint kormány, s mint aki annak idején erdélyi ember létem dacára abba a szerencsétlen helyzetbe kerültem, talán azelotti tudományos munkásságomnál fogva, hogy kénytelen voltam helytállni, mint külügyminiszter az aláírásért, végig kell, hogy ürítsem ezt a keseru poharat és én magam, aki minden munkában, de minden hibában is, amely talán ez alatt az ido alatt történt és minden másban, ami ezalatt történt, elso és legfobb felelosnek tekintem magamat, kénytelen vagyok ezt a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlatni. (...)

    Én nem hiszem azonban, hogy reményvesztetten kellene itt állnunk és ugyanannak a képviselotársamnak beszédjébol nem hiszem azt sem, hogy félszázad tartamára vissza volna vetve ez a nemzet. Ebben a nemzetben életero van. Ez a nemzet élni akar, ez a nemzet dolgozni akar. Ez a nemzet csak a legutóbbi napokban is megmutatta azt, hogy önmagát fegyelmezni, rendben tartani tudja, és megmutatja ma azt, hogy meg tud érteni olyan érveket is, amelyek - nem a pillanat érdekeiért - a szíven keresztül az észhez szólnak, ahhoz az észhez, amely nem a szív ellen foglal állást, hanem amely ész a hazáért muködik.

    És ez az egyetlen, amibol a demarkációs vonalon túl lévo honfitársainak erot meríthetnek. Nem meríthetnek másból erot az o jövojükre nézve, nem meríthetnek másból meggyozodést arra nézve, hogy nem vesznek el, mint a mi egyetértésünkbol és a mi megerosödésünkbol. Mert csak egyetértve, összefogva és az összefogott eroket toronymagasságra emelve tudjuk majd oket is istápolni. Ezzel az erovel igenis tudjuk majd oket megvédeni, tudjuk majd honfitársainkat, a magyarságot, mindenütt tiszteletben tartani és tudjuk majd elérni, hogy a nemzetek között a magyar tisztelt, becsült és megvédett legyen az egész világ által, de csak akkor, ha önmaga ehhez hozzá tud járulni. (...)

    Teleki Pál országgyulési beszédei. I. kötet. Szerk. Papp Antal. Bp., év nélk. Athenaeum, 193-200.

[start] [trianon index] [hunsor]

____ Monitoring, Research, Analysis ____
~ by Kormos László, Webmaster & Creative Development ~
~ 1997 - -HUNSOR- All Rights Reserved. ~