Temerini és Törökbecsei magyarverések 2003-2004-ben
forrás: VMDP archívumi dokumentáció
HUNSOR medencefigyelõ



Rövid összefoglaló a Temerin Községben az utóbbi év alatt (2003) történt magyarellenes cselekményekrol - "A temerini foutcán a friss betonjárdába a következo magyarellenes feliratot vésték be ismeretlenek: SMRT MADARIMA -- SRPSKI CETNICI! (Magyarul: Halál a magyarokra -- Szerb Csetnikek.)" - "A lutheránus (evangélikus) templom elott körülfogták oket, majd egy Rackov Vladimir nevezetu szerb nemzetiségu illeto kétszer megütötte: eloször a szemét, majd a száját, amelybol az ütés hatására mintegy 2 cm-es darab szakadt ki."


2003. június 7-én kora hajnalban tömegverekedésre került sor a Kossuth Lajos utcában, melynek során szerb fiatalok mintegy negyven (!) fonyi csoportja összeverte és -rugdosta Bartók Ervin és Bartók Lóránt magyar nemzetiségu fiatalokat. A verekedés az ilyenkor szokásos forgatókönyv alapján kezdodött. Eloször verbálisan kötöttek bele a magyar fiúkba, de miután ok minderre nem reagáltak, az egyik szerb fiú elkezdte Bartók Lóránt fülét csavargatni, mire o visszaütött. A többiek erre vártak, csoportosan nekiestek Lórántnak, majd a segítségére sieto testvérbátyjának, Ervinnek is. A rendorség csupán néhány fokolompost állított elo, meg persze az áldozatokat, mert hogy védekezés közben ok is visszaütöttek.

2003. augusztus 30-án a temerini foutcán a friss betonjárdába a következo magyarellenes feliratot vésték be ismeretlenek: SMRT MADARIMA -- SRPSKI CETNICI! (Magyarul: Halál a magyarokra -- Szerb Csetnikek.) A rendorség elvégezte a helyszínelést, a tettesek máig nem kerültek elo.

2003. szeptember 21-én egy csoport (kb. tíz fonyi) szerb fiatal Temerin központjában kiprovokált, majd üldözobe vett két magyar fiatalembert, akik a támadók elol a Pivarijum sörözobe menekültek, s ott elrejtoztek az illemhelyen. A kiérkezo rendorök dolgavégezetlenül távoztak, a támadók közül senkit sem vettek orizetbe, sem a megtámadottakat nem részesítették védelemben.
Ezt követoen a támadók (közöttük olyan is, akit verekedésért már többször szabálysértési bíróság elé állítottak) berontottak a sörözobe, és brutálisan megverték, összerugdalták és megtaposták Szlimák Árpádot, akit ezt követoen eszméletlenül szállítottak az újvidéki kórházba. Társa, Sarnyai Tibor megúszta kisebb veréssel. Az elkövetok közül három ellen indult eljárás, a többieket futni hagyták. De szabálysértési bíró elé idézték Sarnyait is, ti. egyet o is odacsapott a provokálóknak.

2003. október 4-én a Jugoszláv Néphadsereg u. 126-os számú ház elott ún. Naszvagyi-féle keresztet rongálták meg. E kegyhelyet a község katolikus magyar lakossága még 1882-ben állította. Nem eloször érte merénylet: 2000. február 11-érol 12-re virradóra letépték a Krisztus-corpust, szétszórták a virágokat. A tettes(ek) ismeretlen(ek).

2003. október 31-én az Újvidéki--Temerin útvonalon közlekedo városi autóbuszjárat 758-as számú jármuvében jókora betukkel a következo feliratra lettek figyelmesek az utasok: SRBIJA SRBIMA NAPOLJE MADARIMA. (Fordításban: Szerbiát a szerbeknek, kifelé a magyarokkal!) A VMDP alelnökének intervenciója nyomán az Újvidéki Városi Közlekedési Vállalat vezérigazgatója azonnal intézkedett, és eltávolíttatta a magyarok eluzésére felszólító feliratot.

2003. december 6-ára virradóra ismeretlen tettesek festékszóróval bemocskolták Kováts Antal helyi születésu magyar költo mellszobrát. A szobor közvetlenül a városháza bejáratánál áll, ennek ellenére a szolgálatban levo portások úgymond semmit sem láttak. Ezzel egyidoben festékszórókkal sszefirkálták a Szirmai Károly Magyar Muvelodési Egyesület ablakait és bejáratát, a helytörténeti múzeum bejáratára pedig a Szerb Radikális Párt kezdobetuit (CPC) pingálták.

2004. január 5-ére virradóra három, magyarok tulajdonában levo ház ablakát robbantották be az üvegre erosített petárdákkal ismeretlen tettesek a Népfront utcában (Ulica narodnog fronta) és a Pap Pál utcában (Ulica Pap Pavla). Személyi sérülés nem történt, feljelentésünk nyomán a rendorség elvégezte a helyszínelést.

2004. január 18-ára virradóra a Népfront utca (Narodnog fronta) és a J. J. Zmaj (Zmaj Jovina) utca sarkán álló, a katolikus hívek által még 1893-ban állított Kovács-féle keresztet gyalázták meg: leszaggatták és összetiporták a koszorúkat és a virágokat. E kegyhely ellen is intéztek már támadást. 1990 nyarán, amikor az elso magyar politikai érdekvédelmi szervezet, a VMDK megalakult, Vajdaság-szerte több magyarellenes provokációra került sor. Említett keresztet "véletlenül" ledöntötték egy telefonpóznával. Az esetet munkahelyi balesetnek nyilvánították. Csak hónapokig tartó huzavona után állították helyre a megrongált építményt.


ADALÉK TÖRÖKBECSE KÖZSÉGBOL (NOVI BECEJ)


2003. december 28-án hajnalban Törökbecsén két súlyos incidens is történt. Mindkét esetben magyar fiatalok az áldozatok, és mindkét esetben nagyobb számú szerb fiatal a támadó.

2003. december 28-án hajnali 3 óra körül mintegy 8 fobol álló szerb csoport támadta meg Csányi Zoltánt, aki jelenleg a szegedi tudományegyetem konzervatóriumának ötödéves hallgatója, és a karácsonyi ünnepekre érkezett szüleihez. A támadók ok nélkül megverték és megrugdosták. Csányi Zoltán azonnal feljelentést tett a rendorségen. Két járorrel visszamentek a tett helyszínére, s miközben a vizsgálat folyt, ugyanazok a személyek a rendorök szeme láttára (!!!) ismét leütötték. A rendorség tagjai a késobbiek során is részrehajló magatartást tanúsítottak. A szabálysértési bíró példátlan enyhe ítéletet hozott: az egyik támadót tíznapi elzárással, egy másikat ezer dináros pénzbírsággal sújtott. Ugyanekkora bírságot róttak ki Csányi Zoltánra is, minthogy védekezni merészelt.

2003. december 28-án hajnali 4 óra körül szerb fiatalok öttagú csoportja (nem azonos az elobbi bandával) gépkocsin követte a barátnojével hazafelé tartó Virág Krisztiánt. A lutheránus (evangélikus) templom elott körülfogták oket, majd egy Rackov Vladimir nevezetu szerb nemzetiségu illeto kétszer megütötte: eloször a szemét, majd a száját, amelybol az ütés hatására mintegy 2 cm-es darab szakadt ki. Közben a támadók száma jócskán fölszaporodott, s csupán egy arra járó szerb fiatalember közbelépésének köszönhetoen nem verték jobban össze.
Az egészségházban látleletet vettek, majd a délelott folyamán Virág Krisztián feljelentést tett a rendorségen, de tíz nap elteltével sem kapott semmilyen visszajelzést.

2003. szeptember 17. - Jovan Pejin nagykikindai történész az újvidéki tévében közölte, hogy "a magyarok telepesek a Vajdaságban", a magyarok többségükben tulajdonképpen szlávok, szlávságuknak ékes bizonyítéka, hogy szép szláv arcuk van".

Szeptember 28. - Újvidéken a Futaki úti katolikus temetoben csaknem 80 sírt gyaláztak meg. A rendorség két 17 éves fiatalt - egy lányt és egy fiút - tett felelosség a buncselekményért, amely tiltakozási hullámot váltott ki szerte Szerbiában.

November 27. - A többségben magyarok lakta Muzslya temetojében ismeretlen tettesek közel negyven sírt gyaláztak meg, nem válogatva magyar és szerb sírok között.

2004. január 25. - A szabadkai Szent Rókus katolikus temetoben 36 fakeresztet megrongáltak és egy gránit sírkövet tettek tönkre. A rendorség szerint egy hat- és egy hétéves magyar gyerek játékból követte el a rongálást a horvát és bunyevác sírokon.

Március 12. - A vajdasági autonómia szorgalmazása miatt halállal fenyegette meg egy ismeretlen chicagói szerb szervezet Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét és Nenad Canakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a tartományi parlament elnökét.

Március 15-18. - a csókai általános iskola és a vegyészeti szakközépiskola falain ismétlodoen magyarokat fenyegeto falfirkák jelentek meg. A zentai temetoben megrongáltak két magyar sírt.

Március 18. - A kosovói események miatti tüntetések a Vajdaság több városában vandalizmusba torkollottak, betörték több albán pékség kirakatát, az újvidéki magyar színház ablakát, támadások érték a romákat, askálikat, szlovákokat és ruszinokat. Kövekkel dobáltak meg egy szabadkai magyar iskolát, több magyar kisdiákot megvertek.

Március 28. - A szabadkai horvát és bunyevác temetoben több tucat sírt gyaláztak meg, fejfákat húztak ki és törtek össze.

Április eleje - A szabadkai Népkör, a Sportcsarnok és a Szent Teréz székesegyház falán "Legyilkoljuk a magyarokat", "Ez itt Szerbia", "Magyarok, kussoljatok Magyarországra" feliratok jelentek meg. A zentai helységnévtáblán "Halál a magyarokra" feliratot mázoltak, magyarellenes üzeneteket festettek lakóházak falára, illetve a zentai csata emlékmuvére.

Április 9. (nagypéntek) - Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke háza kapuja alatt becsúsztatva egy harminc centis konyhakéssel átszúrt papírlapot talált, amelyen "Legyilkolunk benneteket" felirat állt. Ugyanaznap egy bácsföldvári üzlet és egy pékség falán "Halál a magyarokra!" felirat jelent meg.

Május 2. - A törökbecsei temetoben huszonegy - 10 katolikus és 11 pravoszláv - síremléket döntöttek le.

Május 5. - Albánokat, zsidókat és magyarokat gyalázó falfirkák jelentek meg Újvidéken.

Május 21. - Temerin központjában szerb fiatalok egy csoportja minden ok nélkül megvert két magyar fiatalt.

Május 22. - Szabadka foterén minden ok nélkül megtámadott három 18-19 éves magyar fiút egy nyolcfos csoport. Ezt megelozoen a város központjában világos nappal megvertek egy bámészkodó magyar középiskolást.

Május 27. - Hat-hét szerb fiatal Szabadka központjában a délutáni órákban egy magyar középiskolást támadott meg édesapja szeme láttára.

Május 31. - Törökkanizsán súlyos utcai tömegverekedéssé fajult egy hétvégi zártköru mulatság, a házibuli kéttucatnyi magyar résztvevojét szerb fiatalok bántalmazták. Az egyik fiatalt súlyos sérülésekkel az újvidéki kórházba szállították.

Július eleje - A horgosi diszkó megnyitóján szerb és magyar nemzetiségu fiatalok verekedtek össze, 4 magyar fiatal megsérült, a palicsi általános iskolában egy magyar nemzetiségu diáknak betörték az orrát.

Július 3. - Két szabadkai magyar középiskolást támadtak meg minden ok nélkül szerb fiatalok, az egyik sérültet vesezúzódásokkal kórházban ápolták.


Megjegyzés: Mind a temerini, mind a törökbecsei esetektol részletes dokumentációval rendelkezünk, amit a Vajdasági Magyar Demokrata Párt archívumában orzünk.





HUNSOR HRW MONITOR © All Right Reserved
HUNSOR - "Una eademque libertas"

Visit HUNSOR HRW Monitor