Augusztus 5.
Reggel tízkor a Peidl kormány oláh ultimátumot kap, amelyre este 10.-ig vár választ. Az ultimátum külön, a trianoni konferenciától független oláh-magyar fegyverszünet írt elő, valamint az összes magyar fegyver és hadianyag átadását. Clemenceau azonnal tiltakozik, valamint utasítja a Budapesten tartózkodó Gorton tábornokot, hogy akadályozza meg a tervezett oláh lépéseket. A konferencia azonnal elhatározza egy tábornoki bizottság felállítását, amelynek Budapesten kell érvényt szereznie a konferencia határozatainak. A bizottság tagjai: Gorton, Bandhotz, Mombelli, Graziani.
Augusztus 6.
A konferencia felkéri a szerb kormányt, hogy oldja fel a Magyarországot sújtó embargót. Budapesten a csendőrség letartóztatja a Peidl kormány tagjait. József főherceg új kormányt nevez ki, Fridrich vezetésével. A oláh parancsnokság elvágja Budapest összeköttetéseit külfölddel. A oláh csapatok fosztogatni kezdenek.
Augusztus 7.
A konferencián soros ülésének megnyitásakor felolvassák a Budapestről érkezett táviratokat, amelyek az államcsínyről és a oláh fosztogatásról számolnak be. A konferencia engedélyezi hogy a Horthy hadsereg benyomuljon a Duna-Tisza közére. Clemenceau figyelmezteti a oláhokat, hogy elveszíthetik szövetségesi státuszuk. A jugoszlávok elítélik a oláh akciókat és mozgósítást fontolgatnak.
Augusztus 11.
Budapestre érkezik Banholtz tábornok.
Augusztus 12.
Benes drámai hangú táviratban tiltakozik a konferenciánál a Fridrich kormány megalakulása miatt. Budapestre érkezik Mombelli tábornok. Holbán oláh tábornok közli, hogy a tábornoki bizottságtól nem fogad el utasítást.
Augusztus 13.
A konferencia megtagadja az elismerést a Fridrich kormánytól. Az amerikai delegátus bejelenti, hogy ha a oláh magatartás nem változik, a továbbiakban az USA kormánya egyetlen oláh követelést sem támogat. Budapestre érkezik Graziani tábornok.
Augusztus 14.
Az oláh kormány tárgyalásokat kezd magyar politikai csoportokkal, Az oláh ajánlat a következőket tartalmazza:
1. Magyarország kötelezi magát, hogy nem folytat sem szlávbarát, sem németbarát politikát.
2. Romániával szemben nem vet fel irredenta követeléseket.
3.Támogatja Jugoszláviával szemben a Bánát Romániához csatolását.
4. Mo. területi engedményeket tesz Békéscsaba körzetében, cserébe Románia viszont engedményeket tesz Vásárosnamény Orosháza körzetében.
5. Románia kölcsönt nyújt Mo. gazdasági talpra állításához és megkezdi a magyar fél számára szükséges nyersanyagok szállítását A későbbiekben esetleg gazdasági unióra lépnek. A későbbiekben az oláh fél további területi engedményeket is kilátásba helyezett. A Fridrich kormányból a hadügyminiszter határozottan helyeselte a tervezett egyezményt és perszonáluniót javasolt. Szimpatizált az ötlettel Lovászy külügyminiszter, aki tájékoztatta Teleki Pált és Bethlen Istvánt is. József főherceg i s támogatta a kezdeményezést. Teleki és Bethlen Erdély autonómiáját szabják feltételül.
Augusztus 18.
A konferencia újból megtárgyalta a Fridrich kormány esetleges átalakításának és elismerésének lehetőségét. Az USA delegátus tiltakozott az oláh fegyverekkel támogatott, "oláhbarát" Fridrich kormány esetleges elismerése ellen.
Augusztus 22.
Az oláh hadsereg előkészületeket tesz Szeged megszállására. A konferencia aggodalmát fejezi az esetlegesen bekövetkező oláh-rác összeköttetések miatt.
Augusztus 23.
A konferencia előtt ismertetik a tábornoki bizottság tájékoztatását, mely szerint a Fridrich kormány megegyezésre készül az oláhokkal. A konferencia üzenet küld Budapestre, melyben távozásra szólítja fel József főherceget. A konferencia USA javaslatra embergót határoz el Románia ellen. A Fridrich kormány lemond.
Augusztus 24.
A francia egységek Szegeden maradnak. A következő napokban a konferencia új kormány megalakítását szorgalmazta Heinrich vezetésével. Heinrich azonban szintén tárgyal az oláhokkal a oláh javaslat elfogadásáról. Jobb lehetőség híján a konferencia felkéri a Fridrich kormányt az ügyek továbbvitelére.
Szeptember 2.
A konferencián felveti egy fekete tengeri flotta demonstráció gondolatát.
Szeptember 5.
Határozat Clerk Budapestre küldéséről. Ultimátum Romániának.
Szeptember 15.
A konferencia elhatározza magyar fegyveres erő felállítását, amelyet az antant missziónak kell megszerveznie. Ugyanezekben a napokban Románia olajkoncessziót ad Franciaországnak, Angliát és USA-t viszont kizárja. Franciaország felújítja a Romániába irányuló fegyverszállításokat. Bratiánu egy lengyel-oláh-magyar-olasz blokk megalakításról tárgyal. Clerk értesíti a konferenciát az új oláh szándékokról.
Október 5.
Bandholz amerikai tábornok megakadályozza a magyar műkincsek romániába való szállítását.
Október 10.
A konferencia újból a Fridrich kormány távozását sürgeti.
Október 13.
Clerket másodszor is Budapestre küldik. A tábornoki bizottság tagjai felszólítják a konferenciát, hogy a konferencia vagy kényszerítse ki a oláh csapatok visszahívását, vagy hívja vissza az antant missziót. Benes tárgyal Garamival és Jászi Oszkárral. Benes ezután a konferenciát tájékoztatja a Csehszlovák rendezési tervről. Eszerint: Budapesten baloldali kormány alakul, amelyet Csehszlovákia és Jugoszlávia katonailag biztosít. A magyar fegyveres erőket feloszlatják. Csehszlovákia gazdasági segítséget nyújt Mo.-nak, cserébe Mo. búzát szállít.
November 11.
A konferencia, mivel a oláh kormány a konferencia egyetlen határozatát sem teljesítette, kilátásba helyezi a Bucaresti antant követek visszahívását és Románia Erdélyre való igényének elutasítását. Valamint a Román delegáció kizárását a konferenciáról.
November 12.
Megkezdődik a oláh csapatok kivonása.
Végül a gazdasági, közlekedési és stratégiai elv.
ezt ugyancsak mindig következetesen alkalmazták Magyarországgal szemben,
például a Dunától északra fekvő magyar területek elcsatolásakor,
ebben az esetben csehszlovák gazdasági érdekekre hivatkoztak, vagy az
Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti-Máramarossziget-sáv Romániának juttatása alkalmával, amikor
- mint ezt Palotás Zoltán A trianoni határok című, 1990-ben megjelent könyve kimutatta -
az szolgált indokul, hogy az itt (magyar lakosságú területen) húzódó vasútvonalra Bukarestnek szüksége van.
Magyarország esetében egyaránt elestek az etnikai, történelmi és gazdasági- stratégiai kritériumok, és valójában minden helyi vitát Magyarország kárára oldott meg a békekonferencia; az országot tulajdonképpen hadizsákmánynak tekintették, amelyből minden jelentkezőnek bőven osztogatni lehet.
Loyd George az ünnepélyes aláírás délelöttjén szenvedélyes beszédben kelt ki a magyar békeszerződés aláírása allen.
A békeszerződés újratárgyalását követelte. Rendkívül indulatos vitába keveredett a francia delegátussal, aki végül azt vágta Loyd George fejéhez, hogy magyarok pedig nem is léteznek. Néhány órára komoly sansza volt az újratárgyalásnak. Ekkor Loyd Georget a titkára diszkréten figyelmeztette, hogy az okmányt valamikor március vége fele őfelsége kormányának meghatalmazottja már aláírta. A miniszterlnök úr aláirása protokoláris aktus. Komoly diplomáciai botrány, ha tovább erőlteti az újratárgyalást.
|
|
|
