1920 tavaszán váltak ismertté a katonai rendelkezések, melyeket a gyöztes hatalmak a
Magyarországgal kötendö békeszerzödésbe kivántak foglalni. Ezek szerint megszünik az általános
védkötelezetség, hadsereget szervezni csak önkéntes, 12 évi szolgálatot vállalo jelentkezökböl lehet.
Továbbá a hadsereg öszlétszáma nem haladhatja meg a 35 000 föt, ebböl tiszt 1/20, altiszt 1/15
rész. Minden 1000 fö után 1150 puska, 15 géppuska, 2 aknavetö, és 3 löveg szervezhetö. Repülö
és páncélos alakulatok, valamint nehéztüzérség szervezése és mozgositási vagy mozgositásra
vonatkozo intézkedés tilos.
Ezzel szemben Honvédségünk terve egy 85 000 fös békelétszámu, korszerü fegyvernemekböl
állo és haditechnikával ellátott hadsereg megteremtése volt. Emellett az általános védkötelezetség
fenntartására és a szolgálati idönek 1-2 évben valo elfogadtatására törekedtek tartalékok
létrehozása szempontjábol. Ilyen irányu javaslataikkal azonban a békeszerzödés aláirása elött és
után is kudarcot vallottak. Ugyszintén nem talált meghallgatásra az a - katonai ellenörzö
bizottság által is támogatott - kérésük sem, hogy a toborzási rendszer bevezetését több éves
átmeneti idöszak elözze meg.
Mivel a magyar kérések nem jártak eredménnyel, hosszas huzavona és több átmeneti intézkedés
után, 1921 junius 1-vel megtörtént az áttérés a békeszerzödés katonai rendelkezéseinek megfelelö
hadrendre. Hazánk katonai helyzete kritikussá vált. Egy magyar katonával szemben 35 ellenséges
cseh, román, szerb katona állt, sokkal jobban felfegyverezve mint Honvédségünk. A cseh határ
Budapesttöl csak 35 km-re volt, innen a cseh nehéztüzérség löhette a fövárost. Az ellenséges
repülöerök egy ora alatt szétbombázhatták Budapestet, anélkül, hogy a Honvédség védekezhetett
volna; hiszen nem voltak se vadászgépek, se légvédelmi tüzérség.
A kritikus helyzetben az országot hét katonai körletre osztották, s ezek mindegyikében
egy-egy vegyesdandárt hoztak létre. Ezek 2 gyalogezredböl, 1 kerékpáros zászloaljbol, 1 lovas
századbol, 1 tüzérosztálybol, 1 aknavetö századbol, 1 hirado századbol és 1 autoosztagbol álltak.
A vegyesdandár 3053 puskával, 68 géppuskával, 10 aknavetövel és 12 löveggel rendelkezett.
Az egész Honvédség kiépitett ereje 23 374 puska, 508 géppuska, 70 aknavetö és 100 löveg volt.
Teljesen alkalmatlan az ország lerohanásának megakadályozására.
A fiatal férfi lakosság nagy töbsége kiképzetetlen maradt, a hadianyaggyártás elsorvadt,
az ország katonai technikájának szinvonala évröl évre csökkent; nem lehetett modernizálni a
Honvédséget, se tartalékokat létrehozni. Magyarország teljesen ki volt szolgáltatva ellenségeinek.
Nemcsak a kisantantnak, hanem a keleten egyre erösödö bolsevista kolosszusnak. Csak néhány
titkos rendelkezés probálta javitani a borzalmas stratégiai helyzetet. A rendörségnek átadott
tisztekböl és katonákbol "rendörtartalék" néven egy 6 zászloaljbol állo dandár került felállitásra.
A csendörségnek átadott 200 tiszt és 900 katona részben hiradotanfolyamként szerepelt, más részük
"repülötéri csendörség" elnevezéssel a repülö fegyvernem keretét alkotta. A létrehozott polgári
Légügyi Hivatal 4 repülö század alapját képezte. Létrehozták e felfegyverzett Vámörséget 5 900 fövel.
Felállitották a folyamörséget 3420 fövel. 1923-ban létrehozták a Levente intézményt a fiatalok fegyveres
kiképzésére. De minden rejteni kellett, mely igen nagy nehézségekkel járt.
1927 májusában az antant hatalmak visszahivták a hazánkban tartozkodo katonai ellenörzö bizottságot,
s ennek feladatkörét a Népszövetség vette át. Decemberben a Koronatanács elhatározta, hogy 3 év alatt
megteremtik a korszerü békehadrendet. Az ország azonban a trianoni érvágás miatt szegény volt,
a hadianyaggyártás alig létezö, s továbbra is mindent titkolni kellett.
Ilyen körülmények között a hadsereg létszámát csak 42 ezer före lehetett emelni, s csak kis mértékben
modernizálni. Az uj technikai felállitások csak 1 nehézütegböl, 5 gépkocsizo légvédelmi ütegböl,
1 harckocsi századbol, 1 páncélgépkocsi századbol, 1páncélvonatbol, s 7 fegyvertelen repülögépekkel
rendelkezö századbol állt. De a Honvédség tiz évett vesztett a modernizálási folyamatbol!
A harmincas években a szervezés meggyorsult, de még mindig messze a követelmények
alatt maradt. 1938 tavaszán a Honvédség 85 332 fött számlált, mely még az 1921-ben igényelt
létszám volt. Csak 13 gépvontatásu üteg, 21 légvédelmi ágyus/gépágyus üteg, 10 kis harckocsi,
illetve páncélgépkocsi század és 25 repülö század volt. Az ekkor megszavazott 1 milliárd pengös
fejlesztési terv elkésett és méreteiben tul kicsi volt. Magyarország 20 évet vesztett a Hadseregfejlesztés
terén Trianon jovoltábol. Már semmit se lehetett jovátenni.
1920 és 39 között volt idö és nyersanyag a haderöfejlesztésre, de nem volt lehetöség és pénz. 1940 és 44
között már volt pénz, de nem volt már idö és nyersanyag! Az eredmény ismert: az 1943 januári doni
katasztrofa, s ezt követöen 1944 öszén Magyarország lerohanása bolsevisták által, s ezután a
45 éves szovjet/kommunista diktatura. Merci Trianon!!!
|
|
|
