Kezdjük talán Andreas Zobel belgrádi német nagykövettel, akinek a kijelentése a szerb Európai Mozgalom fórumán hangzott el, és hatalmas felháborodást váltott ki Szerbiában: "Ha a szerbek magukénak követelik Koszovót, amely hosszú idő után 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyan ezen a logika alapján Magyarország is visszakövetelhetné a Vajdaságot." Továbbá figyelmeztette a szerbeket, hogy óvakodjanak olyan hivatkozásoktól, hogy Koszovó mindig Szerbia része volt. A nagy diplomáciai felháborodás miatt Zobel nagykövetnek valószínűleg kormánya utasítására meghátrálnia kellet, és bocsánatot kért. Pedig igaza volt.



Rigó mező a mai néven Koszovó az első Rigómezei csata idején, 1389-ben Albánia része volt. A szerb sereget Lazar fejedelem vezette. A szerbek hősiesen harcoltak török túlerővel szemben. Az ütközet még nem dőlt el, amikor I. Murad szultán a csatatér megtekintése közben elhaladt a halottnak hitt Obilic Milos (Obility Milos) mellet, aki felugorva megölte a szultánt. Viszonzásul a törökök lefejezték Lázár fejedelmet. I. Bajezid, aki az oldal szárnyat vezérelte, hazavezérelte a serget, hogy II. Murad néven szultánná koronázzák. A szerbek e nemzeti tragédia alapján tartják Koszovót Szerbia bölcsaőjének. A nemzeti tragédia emlékére monostort építettek, és más hálák jeléül szerte a területen, de a nép nem igen jár oda istentiszteletre, csak szerzetesek lakják ezeket.

A masodik Rigómezei csatát Hunyadi János vezette keresztény sereg élén 1448-ban. Sajnos Brankovic György török vazallus megtámadta Skanderbeg sergét, aki idejében nem tudott a csatatérre érkezni, Hunyadi kjénytelen volt a maga 24,000 ezres sergével megtámadni a 60,000 ezres jól felszerelt török sereget. Hunyadi 15,000 vitéze maradt a harcmezőn, Ő maga Brankovi? foglya lett és csak váltságdíj fejében szabadult. A török veszteség 5,000 harcos, és megnyílt az út Nandorfehérvár felé. A szerbek 500 éven keresztül nyögték Brankovi? árulását. Ha jól belegondolunk, nekünk több okunk van siratni Koszovót, mint a szerbeknek.

Koszovót 1912-ben Szerbiához csatolták, éppen úgy vágták le Albánia testéről, mint néhány év múlva Délvidéket Magyarországról.

Koszovó, az első, és második világháború után is Jugoszlávia része maradt. Titó, Koszovónak, és Vajdaságnak Autónom Tartomány státuszt adott. A vajdaságiak igyekeztek mindig maguknak is kikövetelni ugyanazokat a jogokat, amelyeket az erőszakos albánok elértek. Azonban érdemes szemügyre venni, hogy miért voltak mindig sikeresebbek az albánok. Egyrészt, mert a politikusaik mindig küzdöttek a jogaikért, egységesek voltak, az esetleges árulókat lehetetlenné tudták tenni, és ami legfontosabb, minden családban legalább hat gyermeknek kellett születni. Magyarán: kiszülték a betelepült szerbeket.

Szinte nem létezik kevert házasság. A szerb ingatlanokért bármilyen árat megfizettek....

Sajnos, Vajdaságban ilyenekről nem beszélhetünk. A mieinknél ritka a három gyermek, inkább az egyke, esetleg a kettőcske. A szerbek előszeretettel nősültek magyar leányokkal, és magyar ingatlant kaptak a betelepüléskor. Legalább öt betelepülési hullámot figyelhetünk meg: I. Lipót pátense alapján 1691-ben, igaz csak ideiglenesen kaptak letelepülést "amíg a hazájukban helyre nem áll a béke". Az 1848-as Szabadságharc leverése után további betelepülők érkeztek, az I. Világháború tán, a II. Világháborút követően, majd a horvátországi krajinai szerbek 280,000 exodusa is Vajdaságban kapott letelepedést.

Mindezt figyelembe véve olvashattuk a hírekben Vojislav Kostunica (Vojiszláv Kostunica) szerb kormányfő kijelentését, miszerint ha Koszovó önrendelkezés alapján függetlenséget kap, akkor Romániában, és Szlovákiában is követelhetik a magyarok az önrendelkezést. Vigyázat, itt nagyon kell érteni a ravasz szerb politikust: a vajdasági magyarokat nem említi. Tehát azok nem követelhetik, de Romániát, és Szlovákiát riogatja, abban a reményben, hogy Szerbia mellé állnak Koszovó ügyében.

Kostunica, Vajdaságot keményen a markában érzi, a fentebb említett okok miatt, valamint mert a megmaradt magyarság megosztott, és a magyar kormány sem tart igényt Délvidékre, sem az ott élő magyarokra. (2005 dec. 5) Kostunica az autonómia megadásával kibékülne, mert azt könnyen meglehet vonni mint a múltban. Az albánok éppen ezért erre nem is törekednek, és nem fogadják el.

Érdekesnek tartom Kasza József megállapítását, mely szerint először jelentette ki Trianon igazságtalanságát: " Ez a szerződés sem volt igazságos, mégis végrehajtották. Ha kitartóan azt állítják, (a szerbek) hogy egy ország nem vesztheti el a területét, akkor Európa üljön tárgyalóasztalhoz, és vizsgálja felül a trianoni szerződést is."

Valóban, Trianonban a szerb delegáció, amikor Délvidéket, Magyarország éléskamráját, a legjobb termőföldjeit, követelte magáénak, ahova a törökök elöl menekülve menedéket kaptak, akkor nem vélekedtek úgy mint ma amikor a saját területükről döntenek mások.

Nenad Canak (Csanak), aki a magyar szavazatokért mindig hajlandó a magyarok felé valamit megcsillogtatni, megemlítette, hogy Vajdaság csak 2006 óta része Szerbiának. Trianon óta a délszláv szövetségi állam része volt. Tehát Canak kijelentése is egyértelmű, Vajdaság Trianon előtt mindig Magyarország területe volt.

Bizony Délvidéken is voltak olyan harcok melyekre mi is hivatkozhatunk. Csantavér egy ilye harc után kapta a nevét, amikor csont és vér volt a területen. A zentai csata is olyan történelmi tény mely alapján nekünk is szent hely az. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján hány okot hozhatunk fel, hogy mind azok a területeink, ahol őseink csatáikat vívták, a királyainkat koronázták, és sírjaikban nyugszanak minden logika alapján jogosan követelhetnénk magunkénak. Igaza volt Margaret Tachernak, hogy "Európát úgy tudjuk megjavítani, ha visszamegyünk oda, ahol elrontottuk! "

Jó lenne, ha az EU is komolyan venné a szerb doktrínát, mi szerint ahol szerb sír van, az Szerbia. Ennek alapján vannak "szerb" területek, amelyeket egybe akartak csatolni a szerb-horvát háborúban, úgy hogy a közbeeső területeken megölték és elűzték a lakosságot.

Koszovó kivívta függetlenségét. Az ott élő szerbek Vajdaságot veszik majd célba, és ha Szerbia az EU tagja lesz, akkor Magyarország déli településeit is elárasztják. Szegeden máris sokan vettek ingatlant, melyek gerinctelen magyar neveken vannak telekkönyvezve.

Legyünk tisztában azzal, hogy Szerbia jobban ragaszkodik vajdasághoz, mint Koszovohoz. Koszovóból semmi haszna nincs, adót nem tud behajtani, és csak örök problémát okoznak a mindenre elszánt albánok. Vajdaságban sokkal közelebb áll a céljához, és a magyarok ellenállásába sem ütközik: továbbra is fokozni a szerbek betelepedését, főleg a magyarlakta településekre, a munkahelyeket biztosítani a számukra a magyarok rovására, szemet hunyni a magyarok bántalmazásán, a kettős mérce alkalmazása a bírósági eljárásokban, -jó példa a négy temerini magyar akik verekedésért 62 évet kaptak, és verik Őket a börtönben!- hogy minél többen fogjanak vándorbotot a családjuk biztonsága érdekében. Amikor a magyarság létszáma 5% alá csökken, akkor már nem lesz kötelező még papíron sem a magyar oktatás, és a kulturális intézmények központi támogatása. Aki azt állítja, hogy Vajdaságban rendeződött a közbiztonság, nem kell félniük a magyaroknak, az sétáljon mondjuk Temerin utcáin magyar zenét hallgatva a magnóból., és aztán nyilatkozzon!

Egyszer már kínálkozott Szerbia hogy a Monarchia része legyen. Akkor a magyar miniszterelnök elutasította, mondván, hogy félvad népség. Azóta bebizonyították, hogy helyes volt a megállapítás, mert minden háborúban, és a zűrzavaros időkben a legkegyetlenebb gyilkosai voltak a védtelen lakosságnak. Tisztelet a kivételnek.

Félő, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása után magyar irtásba fognak a szerbek, akik úgy tudják, hogy a menekülő magyarokat az 56'-os forradalom leverése után az akkori Jugoszlávia fogadta be Vajdaságba. Feltehetjük a kérdést: ki védi meg a magyarokat akkor? A mai magyar kormány biztos nem! Mire a sóhivatalok megmozdulnak, már Srebrenica sorsára jutunk. Emlékezünk 1944 novemberére és decemberére is.

A magyarságnak nemzeti Parlamentre, és kormányra van szüksége, amely képes időben mindent megtenni a tragédia megelőzéséért, és Magyarország egyesítésére törekszik. Egyrészt, mert az utódállamok nem teljesítették a vállalt kötelezettségeiket a magyarok irányában, másrészt gazdaságilag lerontották a virágzó országrészeket, harmadsorban pedig a Kárpát medence vízrajza miatt. Németország után Magyarországot egyesíteni kell!! Az EU nem megoldás a magyarság sérelmeire.

írta Vinczer S. Péter
forrás: Nemzeti Hírháló





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára