Funar máris szembeszállt a parlamenti döntéssel és zsarolás eredményének számolja el az új törvényeket

Bukarestben a kormánypárt tartja magát az RMDSZ-szel kötött megállapodásokhoz és az európai elvárásokhoz: a parlament megszavazta az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényét, és elfogadta a helyhatósági törvény egyik, kisebbségeknek is fontos cikkelyét. A helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan településen, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri vagy meghaladja a 20 százalékot, a helyi közigazgatásban, a polgármesteri hivatalokban is meg kell teremteni a kisebbség nyelv használatának lehetőségét.

A Nagy Románia Párt képviselői viszont az ország föderalizálásának első lépéseként értékelik a törvényt, amely hivatalossá teszi a magyar nyelvet Romániában, emiatt Vadim Tudorék az Európa Tanácshoz és az emberjogi bírósághoz fordulnak. A párt főtitkára, Gheorghe Funar szerint a nemzeti ő Kolozsvár polgármestere, a városban nem lesznek sem kétnyelvű feliratok, sem kétnyelvű hivatalos dokumentumok. Az új törvénytervezet szerint például Kolozsváron – ahol a magyar kisebbség aránya kevéssel haladja meg a 20 százalékot – a Gheorghe Funar által vezetett hivatalban magyar nyelvű alkalmazottakat kellene felvenni, a hivatalos levelezést magyarul is kellene folytatni, magyar nyelven fogalmazott kérvényeket kellene elfogadni. Az ellenzékben lévő Nagy-Románia Párt – ,akinek képviselői jelen formájában nem támogatják a tervezetet – főtitkára, Gheorghe Funar keddi sajtótájékoztatóján alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet, és kijelentette, hogy a törvény megszavazása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul, illetve nemzetközi szerveknél panaszt fog tenni. Funar szerint a törvénytervezet az RMDSZ zsarolásának következménye. Kijelentette: „Mindaddig, míg én leszek itt polgármester, ebben a megyében a helyi közigazgatásba nem vezetik be a kisebbségi nyelvhasználatot, nem lesznek kétnyelvű feliratok, sem a polgármesteri hivatalokból származó kétnyelvű levelek”.

Elfogadták az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt

A keddi nap egy másik fontos elfogadott törvénytervezete az államosított ingatlanokról szóló volt. A törvény értelmében mindazok a magán-, valamint jogi személyek, akiktől 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között elkobozták az ingatlanjaikat, visszakaphatják azokat, vagy méltányos kárpótlásban részesülhetnek. A törvény szabályozásai azonban nem vonatkoznak az egyházi ingatlanokra. Ezek jogi helyzetét ugyanis külön törvényben szándékoznak szabályozni, mindaddig azonban az érintett ingatlanok rendeltetésén nem lehet módosítani, és nem lehet ezeket elidegeníteni sem. A törvény, hacsak az Alkotmánybíróság öt napon belül nem bírálja felül, illetve Ion Iliescu államfő nem írja alá, a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napján lép életbe.

A bukaresti képviselőház megszavazta a kétnyelvű helységnévtábla használatát

A bukaresti képviselőház megszavazta a kétnyelvű helyiségnév-táblákat és a kisebbségi nyelvek használatát a hivatalos ügyintézésben, ha az illető településen a kisebbségek aránya nagyobb mint húsz százalék. A törvény az eddiginél jóval nagyobb anyagi önállóságot és döntési kört ad a helyhatóságoknak, a figyelem és viták középpontjában azonban főképp a kisebbségi cikkelyek álltak.

Korábbi verziókkal szemben megszavazták, hogy a tanácsok nem csak kérésre kell, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználatot és a feliratokat, hanem ez kötelezettségük, ha megvan a húsz százalékos kisebbségi arány. Az is fontos az eddigi konfliktusok fényében, hogy az utcanevekről a helyi és nem a megyei tanács dönt. Január 18-án lesz a törvény végszavazása, amelyről azonban hiányozni fog a legnagyobb ellenzéki erő. A Nagy Románia Párt képviselői kivonultak az ülésről, szerintük a törvény románellenes és alkotmánysértő, a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé válik Romániában.

Az RMDSZ politikusai azonban meglehetős elégedettséggel fogadták a szavazást, Székely Ervin szerint, ami történt, az a demokrácia egyik győzelme, a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja ezzel megerősítette az ország integrációs elkötelezettségét és számíthat az RMDSZ támogatására, amíg ezen az úton halad. Ráduly Róbert arra emlékeztetett, hogy nem második hivatalos nyelv bevezetéséről, hanem az európai normák érvényesítéséről van szó. A TDRP frakcióvezetője a nagyromániások kivonulását érzelmi gesztusként értelmezte, most is vannak helyiségek, mondta, ahol kitették a kétnyelvű táblákat, és ez senkit sem zavar, senkinek sem árt.




forrás: Index, Netkapu



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára