A VMSZ sajtótájékoztatója előtt néhány órával megtartott eseményen László Gyula tartományi képviselő a VMSZ-nek felrótta, hogy amikor támogatta az alap létrehozását, nem vette figyelembe a nemzeti összetétel erőszakos megbontásának veszélyét. A Vajdaság Ma hírportál szerint dr. Sepsey Csaba, a párt községi szervezetének elnöke attól tart, hogy a mintegy 100 ezer kosovói menekült, akiket visszatoloncolnak Nyugatról Szerbiába, a kishatárforgalmi útlevelek bevezetésével főleg Szabadkát tartják majd vonzónak, ott szeretnének letelepülni. Szerinte innen újra Nyugatra menne a menekültek egy része, de egy adott részük Szabadkán maradna. Sepsey attól tart, hogy a másfél millió eurós alap tovább duzzadhat, alaposan kidolgozott nagyszerb projektumnak nevezvén a Menekültügyi Alap létrehozását.

Az üggyel kapcsolatban hallatta a hangját a MPSZ - Magyar Polgári Szövetség is. Közleményük szerint a Tisza partján felépített úgynevezett homoki lakótelepről jelentették, hogy rendőrök kérdezősködnek az üres lakások, lakók, tulajdonosok után. Mivel akkoriban még nem lehetett tudni, miféle akcióról van szó, az MPSZ a belügyi szervekhez, a minisztériumhoz fordult a kérdéseivel, de zavaros magyarázatokat kaptak.

Az MPSZ meggyőződése, hogy a szerb hatalom, de sajnos a VMSZ, és egyes vajdasági beállítottságú pártok által is támogatott betelepítési akciónak volt a része az újabb összeírás. Nem hiszik el, hogy a vajdasági költségvetésből is finanszírozott lakásvásárlási, a menekültek letelepítését szolgáló akció nem a nemzetiségi összetétel megváltoztatásáról szól.

A Magyar Polgári Szövetség úgy véli, hogy a menekülteknek, kitelepítetteknek elsősorban az eredeti lakhelyükre kell visszatérniük. Aki kárt okozott nekik annak kötelessége kártalanítani őket. Tudjuk, hogy élnek Szerbiában olyan "menekültek" is, akik nem mernek visszatérni oda, ahonnan a polgárháború során eljöttek, mert így bújnak el az igazságszolgáltatás elől, hiszen felelniük kellene a gaztetteikért. Velük semmiképpen sem akarunk együtt élni - áll közleményükben.


MÖK: A VMSZ-t nem izgatja, hogy kolonizáció fenyeget?

Dr. Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnöke és László Gyula, a VMDP tartományi képviselője, aki egyúttal a Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) képviselőjelöltjeinek listavezetője, ma sajtótájékoztatót tartott, melynek témája "Miért fasiszta az, aki a kisebbségi jogait védi?" volt.

László Gyula elmondta, hogy a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén két szavazaton múlott, hogy nem fogadták el a VMDP javaslatát, miszerint felül kellene vizsgálni a 1,5 millió eurós köztársasági menekültügyi alap létrehozásának következményeit. Ez az alap ugyanis a VMDP képviselői szerint a magyarlakta községekben drasztikusan felboríthatja a meglevő etnikai összetételt. Az említett pénzösszeget, mint ismertes, az állam házak felvásárlására használná fel, melyekbe menekülteket költöztetnének.
Noha az új szerbiai alkotmány 78. szakasza alapján tilos a nemzeti összetétel erőszakos megváltoztatása, a Demokrata Párt (DS) tartományi szinten mégis az említett alap létrehozását kezdeményezte. László szavai szerint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tartományi képviselői rászavaztak erre a javaslatra. Mint mondta, a VMSZ kétszínűségéről tanúskodik az a tény, hogy a szabadkai KKT-én viszont, a VMDP képviselői kezdeményezésével összhangban, a szóban forgó alap felülvizsgálása mellett foglaltak állást. Eközben viszont nem próbáltak meg hatni a koalíciós partnerükre, hogy támogassa a javaslatot. László szerint a VMSZ községi képviselői ily módon közvetve a menekültügyi alap mellett foglaltak állást.

Dr. Sepsey kihangsúlyozta, hogy a MÖK tanácsa minden olyan községben, ahol többségben élnek a magyar polgárok, küzdeni fog az ilyen fajta kolonizáció ellen. Szerinte nincs olyan szerbiai dokumentum, amely kimondaná, hogy ezeken a településeken nem vásárolhatók házak a menekültek számára. László kiemelte, hogy a VMSZ hazudik, amikor ennek az ellenkezőjét állítja. Ahol menekültek élnek - márpedig a zömmel magyarlakta községben is szép számban élnek - ott házat is kaphatnak majd, mondta. A fentiek tükrében az itteni magyarok megítélhetik, kire érdemes szavazni a választásokon.

Sepsey szerint külön problémát jelenthet, ha mintegy 100 ezer koszovói roma Vajdaságban köt ki. Mint mondta, sokan közülük távozni kényszerültek nyugati országokból. Ha életbe lép a kishatárforgalmi útlevél, számukra különösen vonzó lesz Szabadka, mert azt remélhetik, hogy abban az esetben Magyarországon keresztül könnyebben visszajuthatnak (visszaszökhetnek) Nyugatra. Sokan viszont itt ragadhatnak és házat igényelhetnek - szögezte le Sepsey. Mint mondta, az egyelőre 1,5 millió eurós menekültügyi alap idővel megduzzadhat, hiszen alaposan kidolgozott nagyszerb projektumról van szó.

Az egyik újságírói kérdésre Sepsey elmondta, hogy 1991-ben Vajdaságban hivatalosan 344 ezer magyar élt, míg a 2003-as népszámlálás szerint a számuk immár csak 293 ezret tett ki. Mint mondta, a tartományban ugyanakkor 340 ezer menekült él.


Délvidék: Házat és traktort a menekülteknek!

A Vajdasági Képviselőház még december 12-ei ülésén létrehozta azt az 1.500.000 eurós alapot, amelyből 2007-ben a menekült-státussal rendelkező személyeket fogja segíteni. Az anyagi alap eszközeit a menekültek visszaköltözésének az előmozdítására és itteni integrálódásuk megkönnyítésére fogják fordítani.

A menekültek közül, akinek nem volt vaj a fején, aki akart és mert, az már visszaköltözött szülőföldjére. Így eléggé nehéz elképzelni, hogy miként lehetséges a visszaköltözést anyagi eszközökkel segíteni. Érdekes, hogy erről az illetékesek közül senki nem beszél. Valószínűsíthetően azért nem, mert nem is erre szánták a pénzt, hanem az üresen álló házak felvásárlására.

Ebből a másfél millió euróból legalább száz üres házat tudnak megvásárolni a vajdasági falvakban. A potyán kapott házak felújítását ugyancsak ebből az alapból segítené a vajdasági vezetés. Tehát hozzávetőlegesen száz menekült család végleges letelepítését segíti majd a vajdasági kormány, melynek tagjai a nyilvánosság előtt keveset beszélnek menekült-barát politikájukról. Vélhetően azért hallgatnak róla, mert úgy ítélik meg, hogy a menekültek tartós letelepítésének a népszerűsítése rontaná választási esélyeiket. A magyarok körében mindenképpen. Képzeljük csak el, amint Pajtic, Kostres, vagy valamelyik VMSZ-es politikus a vajdasági magyarok előtt majd azzal hozakodnak elő, hogy a menekülteket segítik, miközben pl. Tordán és Magyarittabén a magyar iskola létrehozására nincs pénz.

A magyarok körében ezt a politikát nem lehet eladni. És itt szó sincs arról, hogy a magyarok ne éreznének együtt a menekültekkel. De elegük van már abból, hogy hatvan éven át az ideérkezők mindig előnyt élveznek az itt születettekkel, különösen pedig a kisebbségiekkel szemben. A házvásárlási akcióval azonban nem merül ki a vajdasági kormány-koalíció menekültek iránti fokozott érzékenysége. A TVT olyan traktorvásárlási hitelt biztosít a munkahellyel nem rendelkező menekültek számára, amilyenhez a vajdasági földműveseknek sosem volt szerencséjük. Az akciónak a hangzatos "Új traktort az új szomszédnak" nevet adták. Egy-egy menekült maximum 2 millió dinárra (25 ezer euró!) pályázhat az 50 milliós alapból. A kölcsönre, amelynek visszafizetése egy év türelmi idő után kezdődik és 5 évig tart, 6,95 százalékos kamatot kell fizetnie a menekültnek. Ezzel szemben a tősgyökeres vajdasági paraszt, ha ki akarja cserélni 25 éves traktorát, akkor 15 százalékos kamatot kell fizetnie valamelyik ügyviteli banknak, ha a kölcsönt egyáltalán fel meri venni.

És ez csak a jéghegy csúcsa. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy közben zajlik a vajdasági termőföldek ismeretlen újgazdagoknak történő kiárusítása, akkor egyértelmű, hogy itt nem másról van szó, mint arról, hogy itt ne a vajdasági földműves jusson termőföldhöz, traktorhoz, házhoz. Az ő gyereke jobb híján menjen külföldre. A föld az újgazdagoké lesz, házat és traktort csak a menekültek kapnak kedvezményes feltételekkel, ahogy ez 1946-ban történt. Változott itt valami a hozzáállásban azóta? (Ternovácz István)


forrás: Magyar Szó, Vajdaság Ma



[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára