Ha ez az igény nem teljesül, akkor társadalmi feszültség keletkezik, amelynek mérete arányos a hiány társadalmi hatásával. Az emberi történelem errôl szól. Idônként feltűn-nek nagy egyéniségek, szellemi irányzatok, az egyenetlenség feloldásának gondolatával, programjával, de azok vagy elakadnak, vagy már eleve tévútra tereltek. Ne essék félreértés, nem arról van szó, hogy a pénzt, mint valami kincset szét kellene osztani. Nem a kincshez való hozzájutást kell lehetôvé tenni, hanem az érvényesüléshez való esélyt.

Szóltunk már néhányszor az uralkodó gazdasági rend természetérôl és hatásáról, fôleg arról, hogy nem teljesítette a várakozásokat Magyarországon a negyvenöt éven át tartó gazdasági rendszernek - amit szocializmusnak neveztek - a megszüntetése után. Az ami összeomlott egy tanulságot hagyott hátra: minden elmélet annyit ér, amennyit abból a gyakorlat igazol. Ma már tudjuk, hogy a rendszerváltoztatással becsapták az ország népét, amely bizakodott a nyugati országokban sikeres rendszerben. De nem azt kapta. Szerencsétlen idôben jött a lehetôség, amikor a nyugati országokban irányt váltott a gazdasági életet irányító kapitalizmus.

Ha elfogadjuk a tételt, hogy a szociális piacgazdaság középút a liberalizmus és a kollektivizmus között, amely ideális esetben megkísérli a két végletbôl származó hátrányokat maximálisan kiküszöbölni, és elônyeiket egyesíteni, akkor megfogalmazhatjuk azt is, ami a mai csalódást okozza: a kapitalizmus nem ellentéte a kollektivizmusnak, hanem sikeresebb változata.

Jelen számunk 5-ik oldalán egy tisztán látó és meg is szólaló amerikai tudós véleményét közöljük, amelynek elolvasását ennél a pontnál javasoljuk. Arról szól, hogy Amerikában a 70-es években végbement egy olyan változás, ami a gazdasági életet átalakította, aminek következtében a bérért dolgozók helyzete azóta egyre inkább romlik. Neoliberalizmus nevet visel ez az ártalmas elmélet, amely ma már kiterjed az egész világra, a magyarok már csak ezt ismerhették meg 1989 óta, de már elôbb is, eladósodásuk idején. Megtudjuk Chomskytól, hogy ezt az irányzatot nagy gonddal készítették elô, és ha követjük a logikai sort, ez az emberiség kárára tervezett új gazdasági rend hivatott finanszírozni Amerika nagyhatalmi terveit.

Amikor arról olvasunk (most például a Chomsky-intejúban), hogy "vissza kell nyesni a demokráciát", a mondat ott folytatódhat, hogy - a diktatúra érdekében. A Chomsky-interjú önmagáért beszél, és nagyon sokat elárul, amit eddig csak sejtettünk. Tudomásul kell vennünk, hogy kifejlôdött egy gazdasági-pénzügyi világhatalom, amelynek nyomulásához megszerezte a világ legnagyobb katonai hatalmának a szolgálatait. Ez a hatalom ma már mindenütt jelen van, és érezteti is hatalmát, engedelmességre tud kényszeríteni.

Nyugat-Európában nehezebb volt ennek az irányzatnak a nyomulása. Európa társadalma nem kezelhetô úgy, mint ahogy például kirántották a társadalomgondozó talajt az Egyesült Államok népe alól. Nyugat-Európában már mozog a föld a neoliberális nyomulás kártételei miatt, ahol már működô irányzat volt a szociális piacgazdaság, ellentétben Amerikával, ahol a háborús és egyéb nyomulás konjunktúrájával megszerzett általános jólét mellett nem is nagyon kellett a szociális gondoskodás.

Zárjuk le az elméletet két klasszikus megfogalmazással:

"A szociális piacgazdaság alapeszméje abban áll, hogy a piac szabadságának gondolata összefonódik a szociális kiegyenlítôdés eszméjével. A versenygazdaság bázisán a magánkezdeményezést összekötjük a szociális haladással, amit éppen a piacgazdálkodás eredményei biztosíthatnak". (Müller-Armack, 1966)

"A szociális piacgazdaság négy területen tér el a klasszikus piacgazdaságtól: a hatékony versenyt az állam aktív versenypolitikája segíti, a piaci jövedelemelosztást a jövedelmek újraelosztása korrigálja, az állam aktív konjuktúrapolitikát folytat a teljes foglalkoztatottság, az árstabilitás és a fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása érdekében, a jövedelemelosztáson túl elôsegítik, hogy a lakosság minél szélesebb tömegei vagyonhoz jussanak." (Meinhold ,1965)

Magyarországon 1990 után az amerikai típusú neoliberálisnak nevezett gazdasági elv érvényesült. A globalizmus elvtelen kiszolgálásával szembehelyezhetô egyetlen esélyes irányzat az említett szociális piacgazdaság. Ezt igyekezett érvényesíteni a Fidesz-kormányzat négyéves uralkodása ide-jén. Eziránti elkötelezettségét erôsítette meg Orbán Viktor a német kancellár budapesti látogatása alkalmával, amikor arról szólt, hogy Magyarország mindig kitüntetett figyelemmel követi a német szellemi, közéleti és politikai vitákat. Így van ez most is, amikor egy fontos programalkotási fázis végére érkezett el a legnagyobb párt Németországban, ami arról szól, hogy Németország vissza akar térni a szociális piacgazdaság útjára. "Megerôsítve érezzük magunkat Magyarországon, hiszen mi is azért dolgozunk, hogy a XXI. században a német közreműködéssel kidolgozott modell, vagyis a szociális piacgazdaság megújuljon, és ismét erôssé tegye a kontinenst. Mi egy megújuló szociális piacgazdaságban és erôs Európában vagyunk érdekeltek. Nem rejtjük véka alá azt a véleményünket, hogy a neoliberális gazdaságpolitika a mi kontinensünk számára csak károkat és veszteségeket hozhat a jövôben. Mi egy szociális piacgazdaság jegyében egységesülô Európának vagyunk a hívei, és nagyon remélem, hogy ebben a munkában élénk intellektuális, szellemi és politikai kapcsolat marad fenn közöttünk a jövôben" - mondta Orbán Viktor. Angela Merkel a tanácskozást követôen leszögezte: Németország azt szeretné, ha Magyarország erôs, megbízható és fejlôdô partner lenne az Unión belül éppen ezért a jövôben szeretnék még szorosabbra szôni a két ország kapcsolatát.

Tehát nem babra megy a játék. A neoliberális garázdálkodás, a nemzeti vagyon széthordása miatti gazdasági bajok, a szociális ellátottság alapvetô forrásainak csökkentése, mind ezekbôl fakadó általános elégedetlenség okozza a nyugtalanságot Magyarországon. Az ország jövôje veszélyben van!

"Az, hogy a baloldal nyolc évig kormányoz, nyomot hagy az országon. Ôket az sem viseli meg, ha mi húsz évig kormányzunk, olyan kapcsolati tôkével, beágyazottsággal bírnak. A mi szakembereink viszont nyolc év alatt eltűnnek, felszívja ôket a gazdaság, vagy a régi tudás már nem elég. Ráadásul a szocialisták elindulnak egy új bábfigurával, beállítják, mint újat, modernt, lendületest, és ki tudja, talán sikerül nekik. A gondolattól, hogy ennek, a vidéken még mindig SZTK-keretes baloldalnak lehetôséget adunk, hogy magát modernként állítsa be, a hajam szála is égnek áll, de tény, hogy tavaly átengedtük nekik ezt a terepet." Ezt Lázár János, Hódmezôvásárhely fideszes polgármestere, mondta egy interjúban a Magyar Hírlapnak.

Morvai Krisztina, a rendôrség tavaly ôszi erôszakos cselekményeit feltáró Civil Jogászbizottság társelnöke, büntetôjogász, a tavaly október 23-án bekövetkezett tragédiával kapcsolatban említette, hogy "a felháborodott és emberi méltóságukban megtaposott magyar emberek esete szoros okozati összefüggésben van azzal, hogy most gárdák szervezôdnek. Mert az emberek megsokallták, és vannak olyanok, akik helyesen vagy helytelenül, de a gárdákban látják ma a lehetôséget, hogy megfogalmazzák ellenállásukat. Mint jogkövetô, elkötelezett híve vagyok a jogos védelem jogintézményének. Jogtalan támadás esetén a megtámadottnak joga van megvédenie magát. A jogszabály azt mondja: a más ember elleni vagy magunk elleni jogtalan támadással szemben joga van az embernek a védekezésre. És az október 23-i cselekményekkel kapcsolatban is úgy gondolom, hogy jogdogmatikailag sok olyan cselekmény történt, akár még bizonyos kôdobálásos esetek is, amelyek beleférnek a jogos védelem kategóriájába. Hiszen az ôrjöngô rendôrökkel szemben léptek fel azok, akik például letérdeltek az elôrevonuló rendôrsorfal elé, és így akadályozták, hogy a támadást folytathassák, vagy pedig adott esetben kôvel dobálták a gumilövedékeket lövô rendôröket. A Civil Jogászbizottság célja, hogy a jogos védelem kategóriája elôtérbe kerüljön ezekben az ügyekben. És ha lesznek olyan szervezôdések, amelyek fizikailag is hajlandók megvédeni az embereket az esetleges rendôri brutalitásokkal szemben, akkor én ezt egyáltalán nem tartom törvénytelennek, hiszen a jogos védelem jogintézménye erre felhatalmazást ad."

Az augusztus 26-án nyilvánosságra lépett Magyar Gárdáról van szó, amely alapító levelében feladatává teszi - hivatalos közleménye szerint - hogy "összegyűjtse és értelmes célok mentén megszervezze - a jelenleg szétszóródott - haza védelmére kész közösségeket, csoportokat. A gárdisták képzésére komoly hangsúlyt kívánunk fektetni. A Gárda feladata szerteágazó - függôen a szükséges teendôktôl - a kulturális, hagyományôrzô, szociális tevékenységeken keresztül a rend- és katasztrófavédelmi feladatokon át egészen a majdani nemzetôrség megteremtéséig. A Magyar Gárda csak indokolt esetben vehet részt pártrendezvényen."

A szervezet egyik megalapítója, Vona Gábor elmondta, hogy a Magyar Gárda célja a valódi rendszerváltás és a magyarság megmentése. Hozzátette: a Magyar Gárda szolgálni kívánja a hazát. A teendôk közül kiemelte, hogy kell egy magyar bank, ami nem a profitról szól, hanem a magyar családokat szolgálja. A honlapjukon szereplô bevezetô szerint a testület felállítására azért van szükség, mert "a kormány elhibázott politikája miatt hazánk gazdasági válságba került, a magyar emberek többsége egzisztenciájában van veszélyeztetve, nemzetünk történelmi jelképeit és szimbólumait pedig naponta gyalázzák, ezzel a teljes magyarságot szembeköpve".

A Magyar Gárda azért jött létre - ismertette az elnök -, hogy megvalósítsa az igazi rendszerváltást. A gárda elôzményei közé sorolta a Lakiteleki Mozgalmat, a Magyar Út Köröket, valamint a Polgári Körök mozgalmát is. Ezek azonban, Vona szerint, nem érték el a céljukat, de az ô munkájukat folytatja a Magyar Gárda, csak másképpen. Azt szeretnék befejezni, amit a felsorolt szervezôdések elkezdtek.

*

Elôttünk van egy, ki tudja hányadik országmentô egyesület, amely már a külsôségeiben is taktikai hibát követett el, egyenruhát öltött, olyant méghozzá, ami által kapcsolatba hozható múltbéli olyan politikai pártokkal, amelyekkel való azonosítás éppen hogy nem ajánlólevél annak a közönségnek sem, akiknek a csatlakozására számítanak. Helyüket a jobboldalon határozzák meg, ahol elôre láthatóan annak további töredezését idézik elô. Ami a Magyar Gárda fogadtatását illeti, néhány napon belül világos képet kaptunk arról, hogy annak elutastásában a baloldal egységes, a jobboldal megosztott. Ez 1:0 a baloldal javára.

Az egyetértôk tábora bizakodik abban, hogy a Gárda fellépése politikai eredményt hoz. Ha a korábbi hasonló kezdeményezések sorsára jut, a kudarcokért majd a nem csatlakozó jobboldalt vádolják. A baloldalnak kényelmes helyzete van, minél nagyobb publicitást ad a gárda-ügynek annál kevesebb figyelem marad a saját garázdálkodására. A folyamatos fasisztázással, visszamutogató azonosítással életben tartja az egész kommunista idôszak életelemét, az egész magyar múlt elgyalázását, egy szélsôséggel való azonosítását. Ez napokon belül bekövetkezett, és az eset alkalmas arra, hogy további hónapokon keresztül folytassák a támadást az egész jobboldal ellen. A nemzetközi baloldal budapesti állandó tudósítói naprakészen tájékoztatják a rossz hírre éhes hírirodákat a magyarországi "fasizmus" eseményeirôl.

Amíg minden tisztességes nemzeti gondolkodású egyén ésszerűen egyetért abban, hogy szükség van társadalmi ellenállásra, olyan szervezkedésre, amely erôsíti a politikai ellenzék pozícióját, fel kell tenni a kérdést a most színre lépô Magyar Gárdával kapcsolatban: jól határozta-e meg feladatát ez a szervezet, és megjele-nésében, szervezôi személyében alkalmas-e a magyar nagyközönség általi elfogadtatásra? Arányban van-e a meghirdetett vállalás - az igazi rendszerváltás megvalósítása, a Lakiteleki Mozgalom, a Magyar Út Körök, valamint a Polgári Körök mozgalmának erôfeszítését meghaladó, azok kudarcait sikerre fordító minden feladata - a Magyar Gárda szervezeti kapacitásával? Ha a Magyar Gárda cselekvképessége, társadalommozgató ereje, szellemi és anyagi felkészültsége, szakértelme, tekintélye szerényebb, mint a meghirdetett feladatvállalás, akkor szerényebb célkitűzést kell megfogalmazni, mert nem fogja tudni teljesíteni a vállalást, és ez tovább tördeli a jobboldalt.

Nagyot álmodni nem bűn, csak politikai hiba. Mi magyarok a nagy álmok népe vagyunk. Pedig kudarcainkon már megtanulhattuk volna, hogy a politikában is érvényesek a fizika mennyiségi és minôségi törvényei, csak bonyolultabb a képlete. De amíg a fizika területére általában felkészültek lépnek, a politika útvonalán, a vezéri sátor elôtt nagy a tolongás.

A politikában tehát erôk működnek, és egy működô erôközpont hatalmi bázisát csak egy megfelelô erô alkalmazásával lehet megostromolni. A nép szava nem erôforrás, csupán a közakarat nyilvánítása. Egy népszavazás befolyásolhatósága a legnagyobb gyengesége.

A világ egységesülése (globalizálódása) ma már olyan mértékű, hogy népesebb országok sem léphetnek ki a XX. században törvényesített politikai és gazdasági rendszerbôl. Magyarországnak a környezeti azonosuláson túli mozgástere az orosz hatalom elvonulását követôen csak annyiban változott, hogy a moszkvai kézi vezérlést a helyzetének és lehetôségeinek belátásán alapuló önkéntes alkalmazkodás váltotta fel.

Azért közelítjük a magyar belpolitikát ilyen távolról, hogy érzékelhessük a belpolitikai mozgástér korlátozottságát. Elmarasztalt, elgyalázott ideológiák alkalmazásának, megjelenítésének nincs esélye.

A magyarországi helyzetet súlyosbítja az országon belüli túlzott aránytalanság a politikai és gazdasági hatalomban egy szinte oligarchikus réteg javára, amely a külsô erôhatalmak szolgálatában és azok viszonzásának biztonságában kényuralma alatt tartja az ország gazdasági, politikai és szellemi életét. Változást kizárólag egy jó kétharmados ellenzéki gyôzelem hozhat, amihez minden jobboldali pártnak koalíciós részvétele szükséges. Utána lehet különcködni. Jó lenne felébredni már, azután hogy két választást elveszített a jobboldal, mert a kisebb pártok szépet álmodtak.

Megfelelô körülmények között lehetne mérlegelni, mennyiben felelne meg, és milyen feladatra tudna vállalkozni a Magyar Gárda, de az a fogadtatás, amiben a média részesítette, minden más szempontot háttérbe szorít. A baloldalon riadót fújtak, katasztrófát sikoltottak. Errôl adunk szemelvényeket a továbbiakban:



- Kis létszámú, szélsôjobboldali nézeteket valló - a törvényesség határait feszegetô - félkatonai szervezetek a rendszerváltás óta voltak és vannak Magyarországon. E csoportok a tavaly ôsszel kitört kormányellenes zavargások során, az utcán találtak egymásra. Nem kell merész fantázia ahhoz, hogy az árpádsávot a nyilas korszakkal, a fekete egyenruhát a náci Németországban használatos SS-uniformissal társítsuk. A gárda létrehozása ritkán tapasztalható felháborodást váltott ki. Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek mellett Tom Lantos, az amerikai képviselôház külügyi bizottságának magyar származású elnöke, legutóbb pedig az Országos Cigány Önkormányzat is tiltakozott. Népszabadság, Czene Gábor.

*

A fideszes Varga Mihály mondta: - Gyurcsány Ferenc magatartása váltotta ki a Magyar Gárda megalakulását. Az események mindenki számára világossá tehették, hogy Gyurcsány Ferenc magatartása, személyisége az, ami alapvetôen kiváltotta a Magyar Gárda megalakulását. A jelenlegi miniszterelnök nélkül nem lenne Magyar Gárda, így azok is neki mondhatnak köszönetet, akik tiltakoznak ellene, és azok is, akik örülnek a létrejöttének.

*

Kóka János, az SZDSZ elnöke azt kéri a Fidesztôl, hogy mondja fel a Jobbikkal, a Magyar Gárda alapítóival a helyi önkormányzatokban kötött koalíciókat. A Fideszt "gyáva és elvtelen pártnak", míg Orbán Viktort "feketeöves populistának nevezte".

*

A MIÉP közleménye szerint a kormány tavaly álforradalmat csinált, gyújtogatást rendezett, tévéostromot provokált, majd október 23-án durva erôszakot alkalmazott, most pedig antiszemita mozgolódások látszatát kelti és az antiszemita kilengések elleni fellépést sürgeti. A roppantul felfújt Magyar Gárda-ügy és a kiemelten a MIÉP elnöke szidalmazásával foglalkozó, jelentéktelen, de a balliberálisok által futtatott Kuruc-infó betiltásából származtatott és a holokauszttagadás törvényi tilalmát megcélzó akciózás csak a figyelemelterelés és a megfélemlítés céljait szolgálja - áll a közleményben. A MIÉP leszögezi: a Magyar Gárda nem fenyeget és nem is véd meg senkit, Magyarországon nincs antiszemita veszély, nincs cigányellenesség, de a kormány mindent megtesz azért, hogy mindkettô - legalább a politikai manipuláció számára szükséges mértékéig - létezzék.

*

Egyházfinanszírozási kérdésekrôl és a Magyar Gárda hétvégi megalakulásáról tárgyalt Hiller István oktatási miniszter a történelmi egyházak képviselôivel. A megbeszélésen a Magyar Gárda hétvégi megalakulása kapcsán Hiller az új szervezet eszmeiségével való szembenállás kinyilvánítására, valamint a gárda zászlaját megáldó három egyházi képviselôtôl történô hivatalos elhatárolódásra szólította fel tárgyalópartnereit.

*

Itt nem magyarok félnek, hanem Európa fél - jelentette ki Nyakó István MSZP-szóvivô az egyik kereskedelmi rádió délutáni műsorában a Magyar Gárda megalakulása kapcsán.

*

"Az államfô egyaránt elítéli a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket, valamint a félelemmel való manipuláció eszközét is - amint erre augusztus 20-i beszédében is utalt" - mondta Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal fôosztályvezetôje. Sólyom László biztos a magyar demokrácia erejében - tette hozzá a fôosztályvezô.

*

Wittner Mária, a Fidesz országyűlési képviselôje a jobbikosok gárdista-avatásán azt mondta: "A tegnapi események mindenki számára világossá tehették, hogy Gyurcsány Ferenc magatartása, személyisége az, ami alapvetôen kiváltotta a Magyar Gárda megalakulását". Szerinte azért a miniszterelnök magatartása az oka a szervezet létrejöttének, mert folyamatosan hazudott az országnak, és ez nem változott a ôszödi beszéd óta, mert nem veszi figyelembe, hogy az országban hogyan vélekednek a kormányzásáról, és mert a reménytelen, kilátástalan helyzetbe került emberek valamilyen választ akarnak adni a megszorításokra.

*

Buda Bernadett kormányszóvivô az MTI-nek így reagált Varga Mihály szavaira: "Nem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magatartása, hanem a Fidesz-frakció egyes tagjainak, illetve Fideszhez közvetetten kapcsolható személyeknek a magatartása táplálja a Magyar Gárda megalakulását, létét". A szóvivô egyértelművé tette: Wittner Máriára, a Fidesz parlamenti képviselôjére, valamint a gárda felesketett tagjainak oklevelet átadó Für Lajosra, Orbán Viktor kabinetfônökének, Deutsch-Für Tamásnak az apósára utalt.

*

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és barátait, hogy hagyják abba az emberek riogatását a fasiszta veszéllyel, és foglalkozzanak azzal, ami a dolguk - közölte a párt szóvivôje.

*

Magyarellenes, emberellenes, nemzetellenes és hülye - tömören így jellemezte a Várban éppen esküt tevô gárdistákat a Dózsa György téren megrendezett antifasiszta demonstráción Tamás Gáspár Miklós filozófus a Magyar Gárda felesketése elleni antifasiszta tüntetésen. Miért van az, hogy a magyar fiatalok tíz százaléka büszkén vallja, hogy szélsôjobboldali? Milyen társadalom az ilyen? A szónoki kérdésre nem késik a válasz: a kapitalizmus úgy teremti magából a fasizmust, mint máj az epét (döbbent csönd a közönségben). Egy frusztrált, unalmas, rettegô társadalom képét festi a szónok, ahol senki nem mer magasztos eszmékkel elôállni, mert az nem divat. A fejmosásból a tüntetôknek is kijut: az az antifasizmus, amely rendôrért kiált, nem viszi sokra. A lényeg az, hogy szebb és jobb Magyarországot kell teremteni, különben csúnya Magyarországgal fogunk szembenézni - vázolta a teendôket Tamás Gáspár Miklós.

*

Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke mondta, nem tudja, hogy jó szándékú, de meggondolatlan emberek naivitása, vagy beépített provokátorok tudatos számítása munkál-e a Magyar Gárda mögött, szerinte feltehetôen mindkettô, de annyi bizonyos: "az, ami ma Magyar Gárda címen történik, az rossz, rossz az országnak, rossz az itt élô embereknek, egyvalakinek jó, az égetô gondokról a figyelmet mindenáron elterelni kívánó miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, valamint a hisztériakeltésben és a félelemkeltésben érdekelteknek. Ilyen marketingajánlatot soha még baloldali kormányfô nem kapott".

*

Gyurcsány Ferenc szerint a Magyar Gárda megalakulása összeegyeztethetetlen az európai demokratikus hagyományokkal, a szélsôjobboldal grasszálása szégyent hoz Magyarországra és az egész jobboldalra. A miniszterelnök elmondta: a kontinens demokratái már felfigyeltek arra, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda jelképrendszere és szóhasználata sokban emlékeztet a fasizmus szimbolikájára és a megfogalmazásaira.

*

A Magyar Demokrata Fórum azt várja, hogy minden párt zárja ki sorából azt, aki a Magyar Gárda alapítója, vagy tagja - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs. Az MDF szerint a parlamenti pártoknak el kellene határolódniuk a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól is. A pártoknak egyértelműen állást kell foglalnia a Magyar Gárdáról. A Magyar Demokrata Fórum nemzetközi sajtótájékoztató összehívását kezdeményezi, amelyen az összes parlamenti párt kifejthetné véleményét a Magyar Gárdával kapcsolatban. Dávid Ibolya, az MDF elnökének elképzelései szerint az eseményre meghívnák a magyar és a nemzetközi média képviselôit, valamint a hazánkba akkreditált nagyköveteket is.

*

A Magyar Gárda ügyében a Fidesz jogi és politikai álláspontja világos: egyrészt bárkinek joga van egyesületet létrehozni az Alkotmány alapján, azonban az erre hivatott állami szerveknek biztosítaniuk kell, hogy minden személy és szervezet betartsa a törvényeket. Ez a kormány felelôssége. Másrészt nyilvánvaló, hogy a Magyar Gárda létrejötte nagyon jó Gyurcsány Ferencnek. Ennek ürügyén ugyanis a kormányzat hisztérikus, félelemkeltô kampányt tud folytatni, amivel eltereli a figyelmet Magyarország súlyos problémáiról: az oktatás, az egészségügy vagy a gazdaság válsághelyzetérôl. A Fidesz a hisztérikus kormányzati riogatás helyett az ország valódi problémáival foglalkozik - írja Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivôje.

» vissza a HUNSOR honlapjára