|
|
A nagyhatalmi ukrán-vita magyar vonatkozásai
írta Csapó Endre a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője 2014. április 2., Magyar Élet, HUNSOR.se
Az Oroszországon kívüli Európa legnagyobb területű országa Ukrajna. Hatszáz négyzetkilométeres területével és ötvenmilliós lakosságával, iparával, ásványkincseivel, a kontnens legjobb és legterjedelmesebb termőföldjével Európa egyik vezető nagyhatalma lehetne kedvező politikai körülményekben.Úgy alakult, hogy a nagy ország határain belül nem egyetlen nép él meghatározó többségben, így vegyes lakosságú állam. Ugyanakkor nemzetállami ambíció feszíti az ország nyugati felét lakó ukrán népesség politikailag aktív része kebelét. A keleti – fejlettebb, iparosodottabb – részét betelepedett oroszok és oroszpárti ukránok lakják. A nyugat-ukránokat elbűvülte az Európai Unióhoz csatlakozás csábítása, a kelet-ukránok az oroszok-vezette unióban (FÁK) akarnak megmaradni. Természetesen mindkettő az ország teljes egészével.
„Ukrajna gazdasági stagnálása és nyomora, valamint a rendőri brutalitás feletti felháborodás késztetett sok egyszerű ukránt a tiltakozásra. Mint Oroszországot is, Ukrajnát nyomorba döntötte a posztszovjet évek neoliberális sokkterápiája és tömeges privatizációja. Öt év alatt az ország nemzeti jövedelmének több mint a felét vesztették el, és az még nem teljesen állt helyre” – olvassuk egy jelentésben.
Mit akar az Európai Unió? Teljes Ukrajna csatlakozását. Mit akar Oroszország? Teljes Ukrajna megmaradását a szövetségi keretben.
Európa kiszolgáltatott helyzetbe került Oroszországgal szemben: energia ellátását onnét vásárolja. Oroszországnak ez az üzlet létkérdés, független gazdasági fennállásának alapja, általa tartja távol a nemzetközi pénzhatalom rátelepedését, mi több: annak privatizáción megtollasodott mágnásait Putyin lecsukatta, elüldözte. Innét eredt az amerikai–orosz ellentét. Ez az ellentét termelte ki az EU behatolási kísérleteit az ukrajnai politikába.
Az Európai Parlamentben állandóan felszínen tartott ukrajnai kérdéshez hozzászóló Sógor Csaba (EP-képviselő Románia részéről) kifogásolta azt a kialakuló álláspontot, hogy az Európai Bizottság csak a tüntetők által képviselt álláspontot teszi magáévá. Emlékeztetett, hogy a konfliktust kirobbantó ok az EU-hoz kötődik, hiszen a kétoldali megállapodás aláírásának felfüggesztése nyomán kezdődött a tiltakozáshullám. Figyelmeztetett, hogy az ország keleti felével is kommunikálnunk kell, hiszen Ukrajna és az EU szorosabb együttműködése az ő javukat is szolgálná. „Semmiképpen sem szabad, hogy »vagy-vagy« kérdésként merüljön fel az ország keleti vagy nyugati orientációja: Ukrajnát mindig is szoros szálak fűzték Oroszországhoz, ez pedig akkor is így lesz, ha társulási egyezményt köt az Európai Unióval.”
A legtöbb tudósításból sosem lehet megtudni, hogy a tiltakozások és a kormányépületek elleni támadások magvában szélsőjobboldali nacionalisták voltak. A kampányt vezető három fő ellenzéki párt egyike a kemény nacionalista Szvoboda, amelynek a vezére, Oleh Tyahnybok, de az USA szenátora, John McCain boldogan osztozott az ő platformjában Kijevben, a múlt hónapban. A párt, amely most Lviv városát vezeti, 15-ezres fáklyásmenetet tartott februárban az ukrán nacionaista vezér, Stepan Bandera emlékére, akinek az erői a németek oldalán harcoltak a második világháborúban, amikor még reménykedtek abban, hogy a németek felszabadítják Ukrajnát. Hitler akkor vesztette el háborút, amikor ellenük fordult, ők lettek a legvadabb partizánok. A kiválóan szervezett ukrán emigráció rendkívül hatásos antikommunista propagandája segített a szovjet veszély tudatosításában a szabad világban. Sydneyben nagyon jól együttműködtünk az ukrán emigrációval, amelynek most Ukrajnában nagy presztizse van.
A többhónapos kormányellenes tüntetésekben fontos szerepet vitt Szvoboda (Szabadság) nevű szervezetnek ebben az előállított kormányban öt miniszteri tárca jutott. Ilyen erővel olyan nemzetállam-elképzelést igyekszik megvalósítani, amelyben az ukrán mivoltot az ukrán nyelv határozza meg, annak általánossá tételétől várják az ukrán nemzet országos megvalósulását. A hivatalos ukrán nyelv lenne a kötelező, minden más nyelvet tiltanának nyilvános használatban.
A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet a kárpátaljai Beregszászon ekkor ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek. Ez jó másfél évvel ezelőtt nagy eredmény volt. Ezt idézte fel Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője: – mint egy igazán „európai léptékű” és szellemű nyelvtörvényt: „E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt”.
Most, hogy a forradalmi ukrán parlament eltörölte ezt az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényt a teremben jelenlévő 334-ből 232 képvi-selő támogatásával, a magyar diplomácia nagyon nehéz helyzetbe került. Európai Uniós tagsága révén a puccsszerűen létrejött, alkotmányosan-demokratikusan meg nem erősített ukrán államvezetőséget Magyarországnak támogatnia kell, szemben azzal az elzavart kormányzattal, amely végre elfogadható nyelvtörvényt hozott.
Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak. „Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (soviniszta, magyargyűlölő Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában” – jelentette ki a parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Történelmi kitérő
Kelet-Európai és balkáni tulajdonság a másfajta népek iránti türelmetlenség. A más nyelv, más szokások, más vallás a különélés indítékai, ellenséges érzelmek forrásai. A ruszinok mindig békésen éltek, magyarrá lenni számukra fölemelkedés volt. A tatárjárás után költöztek be IV. Béla újjáépítő tevékenysége nyomán. A XVII–XVIII. század fordulója
Kárpátalja történetének talán leghíresebb korszaka. 1686 és 1688 között Zrínyi Ilona két éven át védelmezte Munkács várát, majd 1703-ban lényegében itt kezdődött a Rákóczi-féle szabadságharc is, hogy aztán 1711-re, erejét vesztve erre a területre szoruljon vissza. Kárpátalja volt az a terület, ami az egész 1848–49-es szabadságharc alatt a felkelők kezén maradt. A kárpátaljai magyarság többsége egy tömbben, az Alföldnek közvetlenül a mai ukrán–magyar határ túloldalán elterülő részén élt. Kárpátalja belső vidékein, a hegyekben csak szórványosan élnek magyarok. 1910-ben még jelentős volt a magyarok aránya a fontosabb városokban, így Munkácson (59%), Ungváron (73%) és Beregszászon (96%) is. Kárpátalja ruszin népe Rákóczi népe volt, sem az 1948–49-es szabadsáharc idején, sem a két világháború idején nem volt elszakadó törevése. Kárpátalja hegyláncaira, az ezeréves határra 1939. március 15-én vonult fel a magyar hadsereg némi cseh ellenállással szemben, békés meneteléssel. 1941-ben anyanyelv szerint a 852 ezer főnyi kárpátaljai népesség 28,8%-a (245 ezer lakos) vallotta magát magyarnak. A Keleti Kárpátokat 1944 október végéig védte a magyar honvédség, kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy a VI. hadtest élén a Tatár hágó védelmével, szovjet túlerővel szemben, hírnevet szerzett magának.
*
Március 21-én aláírhatják az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai részét, mondta Andrij Descsicja ideiglenes ukrán külügyminiszter. Ezzel új fejezet kezdődhet az ukrán válság történetében, hiszen ugyanennek a szerződésnek az alá nem írása robbantotta ki a Majdan téri forrongást, amikor Janukovics ukrán elnök 2013 november végén – az utolsó pillanatban – megtagadta az aláírást. Az egész krízis lényege mutatkozott meg ebben, ahogyan összeütközött az USA–EU és Oroszország érdekszféra-foglalási politikája. Annak, hogy az egyébként orosz származású Janukovics akkor nem írta alá a társulási ügyet, nemcsak politikai oka és magyarázata volt, hanem Moszkva egyszerűen „jobb ajánlatot” tett. 15 milliárd dolláros gyorshitellel és ötven százalékkal csökkentett gázárral a maga javára billentette a mérleg nyelvét.
Ugyanakkor az is nyilvánvaló – vélik az elemzők –, hogy Ukrajnát az EU nem is akarja befogadni – sosem volt szó tagságról, csak társulásról, vagyis a korlátozás nélküli kereskedelemről igen, a tőke szabad áramlásáról igen, ám az EU döntési mechanizmusába nem vonták volna be, feltehetően – a nagy lelkesedés ellenére – nem is vonják majd be ezután sem Ukrajnát.
Az ukrán nyelvtörvény eltörlése – visszalépés
Erről Rétvári Bence beszélt a Jog-érvényesítés a gyakorlatban – Székelyföldtől Délvidékig című konferencián. Felidézte, hogy korábban sem voltak idilli állapotok Kárpátalján, a nyelvtörvény csak kismértékben érvényesült, az hogy ezt is eltörölték, egyértelmű visszalépés. Magyarország örül és támogatja, hogy Ukrajnában a demokrácia minél szélesebb körű legyen, de ez soha sem járhat más embercsoportok jogainak, különösen a szerzett jogoknak a sérelmével. Szerinte a többségi nemzet szabadsága is akkor teljesedhet ki, ha a mellette nemzetiségi sorban élő magyarság szabadsága is kiteljesedik. Semmiképpen sem fogadható el, hogy a magyar nemzetiség jogai csökkenjenek bármelyik országban, így Ukrajnában, Kárpátalján sem.
Elhibázott és szerencsétlen döntésnek nevezte a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli
tanácskozása után Hende Csaba honvédelmi miniszter, hogy az ukrán parlament a napokban eltörölte a kisebbségek számára az anyanyelv használatának a jogát végre már biztosító törvényt. „Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai normáknak megfelelő jogi szabályozás szülessen, és hatályba is lépjen” – jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője. A miniszter külön is tárgyalt Olekszandr Olejnikkal, az ukrán kormányt képviselő védelmiminiszter-helyettessel. Hende tájékoztatása szerint Olejnik ígéretet tett arra, hogy továbbítja a magyar aggodalmakat az új ukrán kormánynak és a törvényhozásnak, amely biztosan nem fogja figyelmen kívül hagyni azokat, és a magyar szempontoknak megfelelő megoldást talál majd a problémára.
Hende Csaba elmondta, hogy előadta ukrán kollégájának a magyar kormány álláspontját, miszerint Ukrajna integrációs törekvéseinek a demokratikus értékeken, a kisebbségi és emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia. Emellett tudatta azt is, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szilárdan támogatja Ukrajna határainak sérthetetlenségét, szuverenitását és függetlenségét, és úgy vélekedett, hogy a kárpátaljai magyar közösség a jövőben is a híd szerepét tölti be a két ország és a két nép között. Hende Csaba elmondta, hogy Olekszandr Olejnik a NATO-miniszterekkel folytatott megbeszélésen az 1994-es budapesti memorandumra hivatkozott, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti ülése alkalmából írt alá Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország. A nagyhatalmak ebben kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és határait, nem támadják meg és nem fenyegetik agresszióval Kijevet, valamint nem gyakorolnak gazdasági nyomást Ukrajnára. Az ukrán politikus a magyar miniszter beszámolója szerint megerősítette országa elkötelezettségét a NATO-partnerség mellett, és kijelentette: Ukrajna visszatér az európai integráció útjára, és emellett jószomszédi viszonyra törekszik Oroszországgal. Olejnik ezen kívül egy szeptemberi NATO–ukrán csúcstalálkozó megtartására is javaslatot tett.
Hivatalos magyar álláspont
Magyarország érdekelt egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajnában – jelentette ki Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek március 6-i rendkívüli csúcstalálkozóját követően. A miniszterelnök megerősítette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy az ott élő magyarok biztonságban érezhetik magukat. A miniszterelnök az uniós országok vezetőinek az ukrán helyzettel foglalkozó találkozója után azt mondta, döntéseik kiindulópontja az volt, hogy a kelet-európai állam olyan ország, amely csatlakozási igényt nyújtott be az EU-hoz, és a keleti partnerségben való részvétele miatt is kapcsolatban áll a szervezettel. Ukrajna területi integritását érte agresszió, ezért az EU-nak válaszokat kell adnia erre a lépésre – ebből indultak ki az uniós csúcs, Európai Tanács résztvevői. Az ukrán miniszterelnök kéréseket intézett az EU tagállamainak vezetőihez, amelyeket maradéktalanul teljesítettek – tette hozzá Orbán Viktor. Az egyik ilyen kérés a társulási megállapodás aláírása még az ukrán választások előtt. Emellett Ukrajna gazdasági és politikai segítséget is kért. Az Európai Tanács kész úgynevezett konktaktcsoport felállítására, amelynek dolga, hogy tárgyalási kapcsolatot hozzon létre Ukrajna és Oroszország között. Orbán Viktor szerint arról is megállapodtak, hogy a csoportban erősnek kell lennie az európai elemnek, illetve az európai intézményeknek meghatározó súllyal kell jelen lenniük benne. Az unió az ukrán
polgárok számára is kész segítséget nyújtani. Az egyik ilyen gesztus a vízummentes utazási rendszer bevezetése. Ez azonban nem egyszerűen politikai szándék kérdése, számos technikai akadály is létezik – ismerte el a miniszterelnök. Hozzátette: ennek ellenére ő személy szerint is a gyors megoldást, és a lehető legegyszerűbb eljárási módot javasolta, a szövegbe be is került egy erre vonatkozó utalás. Az Európai Uniónak választ kell adnia az orosz lépésekre is – mondta. Nem maradhat Oroszország megfelelő válasz nélkül, hiszen azt, hogy a Krím félszigetet lényegében leválasztotta Ukrajnáról, a nemzetközi jog szabályai szerint csak agressziónak lehet minősíteni. Minthogy Ukrajna az EU partnere, erre választ kell adni.
Az unió fokozatos szankciórendszert léptetett életbe. Első intézkedésként az EU több tárgyalást is felfüggeszt Oroszországgal, további kemény lépésekre akkor lehet számítani, ha az álláspontok nem közelednek, illetve, ha tovább eszkalálódik a helyzet. A harmadik lépés széleskörű gazdasági szankciók bevezetése lenne. Ez jól mutatja, hogy az Európai Unió a végsőkig kitart azon álláspontja mellett, hogy a gazdasági együttműködést el kell különíteni a politikai konfliktustól – ameddig lehet. „De ha nem lehet, akkor a végén a két kérdéskör összeérhet, amit mindannyian szeretnénk elkerülni, és reméljük, hogy sikerülni is fog. Ez annak függvénye, hogy Oroszország és Ukrajna között megindulnak-e a helyzet rendezését célzó tárgyalások” – fogalmazta meg a magyar kormányfő.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a válsághelyzet megítélésében a magyar érdek változatlan: – Magyarország továbbra is demokratikus, független, saját lábán álló Ukrajnában érdekelt, ahol az ott élő magyarok biztonságban lehetnek és otthon érezhetik magukat. Mindezért a magyar kormányzat megismételte, hogy az ukrajnai nyelvtörvény eltörlését nem fogadja el, illegitim döntésnek tartja, és közölte, hogy meg fogja védeni az ukrajnai magyarok érdekeit.
A kormányfő energiabiztonsági kérdésekre is kitért sajtótájékoztatóján. Az ukrán válság ellenére Magyarország gázellátása biztosított, minderről egy új vezeték is gondoskodik, még márciusban átadják a szlovák–magyar gázvezetékrendszert. Ennek következménye, hogy Szlovákián keresztül, föl Csehországig, új vezeték nyílik meg, a cseh rendszerben pedig már nem orosz gáz van, hanem más, leginkább északi forrásból származó. Következésképpen, ha az új vezetéket még márciusban átadják, akkor előáll az a helyzet, hogy Magyarország nem csak orosz gázt tud behozni a saját gazdasági térségébe – jelentette ki. A márciusi átadás után, a hónap végén próbaüzem indul, teljes kapacitással 2015. január 1-jétől léphet működésbe a rendszer. Ez azt jelenti, hogy, persze némi kockázattal, de ha úgy adódna, hogy Magyarország megszorul, akkor a vezeték azonnal is használható és igénybe vehető.
*
Nem tetszik Amerikának, hogy Magyarország üzleti kapcsolatot bővít Oroszországgal. Nekünk sem tetszett, amikor Amerika leválasztotta országunkat Erópáról, és kiszolgáltatta a Szovjetuniónak majd félévszázadra. Az sem tetszett nekünk, hogy Amerika szó nélkül beleegyezett Kárpátalja elszakításába, amely soha nem tartozott sem Oroszországhoz, sem Ukrajnához.
Magyarországnak az sem tetszhetne – már ha lehetne független külpolitikai véleménye –, hogy Amerika gazdasági érdekből nyugtalanságot szít egy amúgyis rendezetlen kelet-európai országban annak érdekében, hogy ott szabadkereskedelmi megállapodásra kész kormányzat jöjjön létre, és ennek érdekében támogat kormányzati hatalomra jutni szélsőséges
nacionalista erőket. Ilyen összetételű Ukrajna – akárha egyáltalán egy darabban marad, akárha nemzetállammá szakad – újra felkelti és erősíti azt a fajta faji felsőbbrendűségi szemléletet, amit általában fasiszta jelzővel illetnek. Magyarország népe aggodalommal tekint ilyen szemlélet elhatalmasodására az éppen még mindig tartó magyarellenesség elmérgesedése miatt. Sokkal inkább látna olyan szomszédos országot, amelyben megvalósítják a vegyes népesség békés együttélésének alkotmányos módját és eszközrendszerét, alkalmasint történelmi például követve a Magyar Királyságot.
Az európai népek sorsának irányítására magát elkötelezettnek érző távoli nagyhatalomnak a beavatkozási szorgalmát jó nagy mértékben meghaladó erkölcsiséggel kellene ellensúlyozni, lehetőleg az eddig elkövetettek őszinte megbánása után.
» vissza a HUNSOR honlapjára
írta Csapó Endre
a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• A kettős állampolgárság régi vívódásaink tükrében
• Székelyföld – az autonómia esélyei
• Fundamentalizmusok háborúja
• Demokráciadeficit
• Viviane Reding és a baloldali támadás balsikere
• Utazunk, vagy visznek?
• Pártokrata Európa
• Demokrácia à la vadnyugat
• Az Európai Unió politrukrendszere
• Neokonzervatív felekezeti fundamentalizmus
• A szocialisták hűtlenek önmagukhoz is
• Az ideológia elvkövetésre kötelez
• Az igazság magyar oldala
• Székelyföld történelmi jogait követeli vissza
• Külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig
• A baloldal: „Orbán-Magyarország – demokratikus arculatú diktatúra”
• A magyar baloldal külföldi vállalkozás
• Az áldozatnak soha nem lehet igaza
• 1944. október 15-ike mérlege
• Nemzeti védekezés
• Fellángol a trianoni tűzfészek
• Küzdelem a gazdasági szabadságért
• Mit ér a magyar a Nagyvilágban?
• Kísértet járja be Európát
• Az Unió szovjetizálása – brüsszeli törekvés
• Egy divatos politikai megbélyegzés
• Párizs balra lépett, jobbra tart
• A termôföld a nemzet erôforrása
• Uniós támadás sodrában
• A magyar felzárkózás küzdelmei
• Függetlenségért örök küzdelem
• Magyarüldözés - baloldali program
• Szent versenyszabadság
• Vörösök — régen is, most is
• Gazdasági bajokra politikai támadás
• A büntetés, mert az ország meg akart állni saját lábán
• „Óriási politikai átalakulás kezdetén”
• Az euro megmentése a tét – vagy ürügy
• „Megharcolunk minden magyarért!”
• Az elvándorlás népe
• Új magyar párt alakult Erdélyben
• Orbán háborúja az ország védelmében
• Meddig magyar a magyar, idegenben?
• Hitelfelvételek elszámoltatása
• „Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott”
• Munkaalapú gazdaság
• Közép-Európa — nemzeti alapon...
• Rossz hírünknek mélyebb oka van
• A liberalizmus alkonya
• Lehet-e magyar nemzet a román államban?
• A harmadik nemzetrész
• A "levitézlett" emigráció
• Médiatörvény: Tisztátalan háború folyik Magyarország ellen a nagyvilágban
• Befejezhetô a rendszerváltás
• Vörös áradat
• Románia kutyaszorítóban
• Vörös áradat
• Kinek az alkotmánya?
• A vármegyék is életre kelnek
• A kommunizmus tetemrehívása
• A honfoglalás folyamatos feladat
• "Gazdasági szabadságharcot vívunk"
• Nemzetközi (beavatkozási) Valutaalap
• A média a nemzet alkotmányos intézménye lesz
• Brüsszel: "Engedékenységnek nincs helye!"
• Szemben az árral
• A jobboldal történelmi színre lép
• A váltás ne csak a kormányt érintse, takarítsák el a rontó irányzatokat is
• A kettős állampolgárság rejtelmei
• Szólunk időben
• Rosszhangzású szó a "nemzet "?
• A magyar baloldal csupa vörös ugye?
• Országbitorlók balra el!
• Korrupcionista Respublika
• Nemzeti kapitalizmust!
• A nemzeti reakció együttműködése
• Éveleji látóhatár 2010
• Húsz év után ott tartunk...
• A költségvetés is a hitelezőké
• A pályáról lelépni tilos!
• Ellenkorrupció cselgáncs
• Benes bűnbe ötvözött két népet
• Nagyhatalmak ölelésében
• Új (régi) oroszpolitika
• Globális fölmelegedés
• Beszéljük meg
• A megrontott alapot helyre kell állítani
• Az ország arculata Bajnai módra
• A nemzeti könyvkiadás hetven éve
• Jobbra húzódás ajánlatos
• Húsz év értékelése
• A száműzetés egyelőre fokozódik
• "Előre tör a jobboldal!"
• Trianon oldása az unióban
• A rendszerváltozás európai ügy
• EP választás június 7
• Bajnai kicsomagolt
• A globalizmus csapdájában
• A baloldal alkonya
• Veszi a kalapját, és marad
• A kapitalizmus megtérítése
• A válság oka a túltermelés
• A kaptár élősködői
• Szélsôségek alkonya
• Az élősködő állam élősködői
• "Eredj, ha tudsz"
• Csapataink harcban állnak…
• A forradalom ma már közpréda
• Magyar Atlantisz
• A bankokrácia csődje
• Milyen legyen az Amerika-barátság?
• Gyurcsány utolsó mutatványa
• Olympia - új nagyhatalom jelentkezik
• Az új osztály lapos ügyei
• Pártunk és kormányunk - Meddig?
• Tisztuló médiavilág
• Európa Afganisztánja
• Az ismeretlen emigráció
• Ős-szlovák ábrándok alkonya
• Mérföldköveink
• Délvidék újabb veszélyei
• A demokrácia próbaköve
• Új korszak a kisebbségi kérdésben
• A schengeni övezet
• Ország és emigráció
• Erdély: Remény és végzet
• Szovjetvederbôl globálcsöbörbe
• A Kárpát-medence új esélyei
• Lopják a forradalmat is
• Ötvenhat nem alku tárgya
• Ötvenhat a felelôsség hínárjában
• Takarodik vagy eltakarítják?
• Aradtól Pozsonyig
• Fundamentalizmus-alapozta politika
• Lássuk hát a medvét!
• Világra szóló hisztériakeltés
• A magyar prizma
• Get away – Jön Big Brother
• Számlakommandó a neve...
• A baloldal hagyományosan társadalomellenes
• "Erôs Európa, erôs közösségek"
• Minden baj gyökere...
• A vörös múlt szeplôtelenítése
• Sikos talaj az olajos
• Európa második élete
• Újra felfedezett Trianon
• Félrajoszlop balra!
• Trianon – eszmetörténeti gyalázat
• A föld is eladó
• A baloldal belbajai
• Ibolyántúli üzenet
• Délvidék újabb kálvária-állomásai
• Felvidék utat mutat
• Gázvezeték-kötelék
• Nemzeti ünnep és a hatalom
• Székely, küzdj és bízva bízzál!
• Reformdemagógia
• Politikai dráma — fôszerepben Gyurcsány Ferenc
• Politikai koncert: vezényel Orbán Viktor
• Ügyeletes ármány — a populista
• A Gorka-jelenség
• A Globálbolsevik Kiáltvány
• Éveleji látóhatár
• "Rendôrállamban élünk..."
• Forradalom, érdekek hálójában
• Ünnep után még zavarosabb a kép
• A bajok gyökere
• Ünnep és igazság kisajátítása
• Proliberal diktatúra
• Kinek és miért veszélyes a jobboldal?
• Újabb darab tört le Trianonból
• Az állam társadalom iránti hűsége
• A szoborpark fölkerekedett
• Budapest a "bűnös város"
• Tájkép csata elôtt
• Jön-e a kor embere?
• Európa elözönlése
• Autonómia elodázhatatlan
• Iráni urán, dúsít vagy búsít
• Választások éve
• Újévi gondolatok
• Nemzet az Alkotmányban
• Globália über alles
• Szobor és politika
• Délvidék emlékeztet
• Szomszédsági szédelgés
• Kéttornyú politika
• A forradalmat is elprivatizálták
• A hatalom kvantumelmélete
• Októberi gondolatok
• Köztársaság-vita a parlamentben
• Magyarverés Szerbiában
• Állampolgárság nemzetpolgárság
• A természet néha visszaüt
• Három hónap Magyarországon
• Lendületben az ország sorvad a nemzet!
• Európa-majális
• A győzelem ünnepe
• Magyar Fórum Lakitelek
• A Társaság elnöke
• A lengyel pápa hagyatéka
• Hatalombitorlók hitelesítése
• Hatalom és nemzet
• A mezőgazdák ügye nemzeti létkérdés
• Politikai nemzetegységet!
• Jön a balkanyar!
• A vajdasági vizsgálat kétes kimenetele
• Új román kormány Lesz-e autonómia?
• Pozsonyi füge az EU-nak
• Orbánvadászat balról-jobbról
• Éveleji Látóhatár
• Ki vétett? Mi ellen?
• Ukrajna széteshetne
• Csak hangulat minden
• Pártalkotta miniszterelnök
• A Magyar Demokrata Fórum alkonya
• Kormánydöntő SZDSZ
• Szakadozó déli partok
• Válaszúton az MSZP
• Állam és korrupció
• Ünnepelni már tudunk
• Fel a Felvidékre!
• Örömóda, új zászló, új hódolat
• A választás tétje
• Megyünk vagy visznek
• "Egy nap süt ránk"
• "Vannak jó terroristák is"
• Magyarság és Európa
• Medgyessy medgy-e?
• Mozog a föld népe
• A Felvidék sem rózsakert
• Fortyog a szerb katlan
• Pártok világa
• A nemzet mégis élni akar
• Autonómia és demokrácia
• Lesz-e nagymosás?
• A mai helyzet a Szent Korona szemléletében
• Magyar tájékoztatás
• Van-e forradalmi feszültség?
• Az ország - úgy általában
• Egy nemzet sok államban - kettős állampolgárság
• Alakuló világrend
• Bálványos - magyarok Mekkája
• Autonómia az idő kapujában
• Az ébredés napja
• Forr a politikai fazék
• Megmaradásunk
• Denaturált státustörvény
• A magyar nép nagykövete
• Trianon - a jelenvaló
• Nyugaton a helyzet változatlan
• Székelyföldi fejlesztési régió
• A rendszerváltozás álságai
• Az állandóság elemei a változásban
• Az unióban is helyt kell állni
• "Tagok legyünk, vagy szabadok?"
• Más lesz a világ ezután...
• Európa merre van?
• Nemzet és baloldal
• Gazdaság és politika
• Új időket jelző tüntetések
• Nemzeti ellenzék
• Globália háborúja
• Éveleji látóhatár
• A csatlakozás aggodalmai
• Amerika háborúja
• Az Újvilág világbirodalma
• Magyar Állandó Értekezlet 2002 novemberében
• Politikai táj tizenöt év múltán
• Médiavadászat
• Délvidéki Parnasszus
• A Föld a gazdagoké
• A bölcsesség tizennégy pillére
• A medve ébresztése
• Államok alkonya
• Mit hoz a változás? - írta Csapó Endre
• A környezet természetrajza
• Jugoszlávia nincs többé
• Háborúnak lenni kell
• A NATO mint politikai haderő
• Bankár és szocialista
• Egy könyv, amely iránytű lehetne
• EU bővítés: Előnytelen kilátások
• Ahol templomok rogynak térdre...
• Erdély - az európaiság határa
• Éveleji Látóhatár
• Újévi gondolatok
• Nemzet és emigráció
• Egy csendes győzelem
• Egy csendes háború
• A fejlődés árnyai
• A kedvezménytörvény életbe lép
• Negyvenöt év után
• Győzni csak együtt lehet
• Lépfene és új világrend
• Emigráció a hazáért
• A medve előjött
• A huszadik század még velünk van
• "Ma is van jövőnk!"
• A baloldal félelmei
• Öntik már a sódert
• Színjáték Genovában
• Magyar bemutató napok a NSW-i Parlamentben
• Tíz szakdolgozat a Szent Koronáról
• Épül a magyar jövő
• "A haza nem eladó"
• Szlovákia lecsúszott a Balkánra
• A délvidékiek autonómiájának esélyei
• Jól vizsgázott az Országgyűlés
• Tanácskozás után
• Európa közepe Budapest
• Népszavazás - kétes cselfogás
• Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés első törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Győzött a Balkán Romániában
• Szlovák demokrácia benesi árnyakkal
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások előszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|