|
|
Ukrajna, a későn érkező nemzetállam
írta Csapó Endre a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője 2014. április 14., Magyar Élet, HUNSOR.se
"1991-ben egy új független állam jelent meg a földrajzi atlaszokban: Ukrajna. A tanulmány célja hogy bemutassa, hogyan definiálja magát, és keresi nemzeti identitását egy új állam, amelynek mind nyelve, mind állami léte, mássága erősen vitatható legendákon nyugszik, és amelyek az orosz nacionalisták szerint csak a nyugat által gerjesztett kifogások az oroszbirodalmi elképzelés megvalósításának megakadályozására." - Így vezeti be tanulmányát Tóth Sándor, amelynek címe: Ukrajna államiságának kialakulása és népei.
Ebből emelünk ki néhány adatot, ami segít minket eligazodni ebben a váratlanul felbukkanó veszélyes helyzetben, a szomszédos Ukrajnában. Sőt, több mint szomszédos, birtokolják illetve bitorolják szovjet örökségként a Magyar Királyság északkeleti részét, Kárpátalját.
"Az ukrán államterület 604 ezer km2 nagyságú és 50,8 millió lakossal. A posztkoloniális államoknak - mint amilyen Ukrajna is - elsősorban az immár másikként definiált és egykor testvérként számon tartott Moszkvával szemben kellett kinyilvánítaniuk a szuverenitásukat és identitásukat. A nemzetépítés ezért a korábbi metropolisszal való küzdelemben valósul/valósult meg. A küzdelem sajátos ízét pedig az adja, hogy az ukrán nemzeti identitást csak a nemzeti mítoszok és szimbólumok újra definiálásával és az orosz történelmi és kulturális hagyományok elvitatásával tudja az ukrán politikai elit megteremteni, miközben a tét az állam léte, fennmaradása. Ukrajna új önmeghatározásában ezért központi kérdés a saját önálló múlt, pontosabban az orosz múlttól való elkülönülés. Az orosz-ukrán történeti felfogás legalapvetőbb kérdése az, hogy bebizonyítsa a keleti szláv népek közötti kulturális különbséget."
Az egykori szláv egység kulturális és identitásbeli elkülönülése a tatár hódítás eredménye. Három szláv nép a (nagy)orosz, az ukrán (kisorosz) és a belorusz (fehérorosz) alakult ki a történelem során fellépő hatalmak egyszer egyesítő, máskor szétválasztó uralkodása alatt. "A mai orosz nyelv a középorosz nyelvjárásból alakult ki. A belorusz és az ukrán pedig a litván kancelláriában meghonosodott nyugatoroszból jött létre. A két nyelv közötti mai különbségek pedig az eltérő etnikai hatásokkal magyarázható. A nyelvi különbségek mellett a hagyománybeli eltérések kialakulásához a vallási impulzusok is hozzájárultak. Az orosz állam 1914-ig háborítatlanul birtokolta Ukrajnát, ami együtt járt egy új orosz-ukrán identitás kialakulásával és az oroszok tömeges betelepülésével, főleg a nagyvárosokba és az ipari körzetekbe. A betelepülés következtében a keleti Ukrajna eloroszosodott, a nyugati azonban megőrizte identitását. Az első világháború orosz kudarcai a cárizmus bukásához és az Orosz Birodalom felbomlásához vezetett. A bolsevik hatalomátvétel után kitörő polgárháború kettészakította Ukrajnát A "vörösök" győzelme azonban hamar véget vetett az ukrán függetlenségnek, és a Szovjetunió részévé, névleg szuverén tagköztársaságává vált, és maradt 1991-ig.
A nemzeti identitás másokhoz képest jön létre. Ukrajna erősödő nemzeti önidentifikációja szoros összefüggésben van önmagának másoktól való megkülönböztetésével. A történelmi és kulturális hasonlóságok miatt elsősorban Oroszországtól kell elhatárolódnia, amit a Putyin elnök által képviselt birodalmi politika fenyegetése még inkább előtérbe helyez. Kulturális hasonlóság miatt a nyelv döntő szerephez jutott. Az ukrán nyelv a hazafiasság ismérvének számított a Kravcsuk-érában; annak ellenére, hogy az 1989-ben született és az ukrán alkotmányban is kodifikált nyelvtörvény elismerte a nyelvi toleranciát. Sajátságos problémát jelentenek az orosz nyelvű ukránok, akiket a fent említett hazafiassági próbán nem feleltek meg, és ezért szívesen vették Oroszország bátorítását és többségükben az orosz-ukrán egység lelkes híveivé váltak. Ukrajna számára állandó fenyegetést jelentenek, és ez arra készteti az államot, hogy ukránosítással visszafordítsa a századok oroszosító hatását, és ezáltal nacionalizálódjon, ami a jelenlegi viszonylag liberális nemzetiségpolitika visszafordítását jelentené."
A Krím félsziget Ukrajnához tartozik, de elismert orosz érdekeltség is érvényesül. A jelenleg folyó vita erős történelmi előzményeket követ, bárhogy alakuljon a mai helyzet, Oroszország ragaszkodik katonai jelenlétéhez a Fekete tengeren, és ebben nincs erő, ami megakadályozza. Nézzük a múltat. Az Orosz Birodalom az 1848-49-es forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét. Az oroszok elérkezettnek látták az időt régi álmuk, a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzésére. A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban a krími háború kirobbanásához vezetett. A francia Második császárság és Nagy-Britannia viszont időszerűnek látta az orosz szárazföldi dominancia megtörését. Miután Szevasztopol elesett és I. Miklós orosz cár 1855-ben meghalt, utódja, II. Sándor (1855-1881) hajlott a megegyezésre. Az 1856-ban megkötött párizsi béke visszaszorította Oroszország európai befolyását. A cár elvesztette a Duna torkolatvidékét, le kellett mondania a törökországi keresztények védnökségéről, s nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren. A krími háború meghozta a szabadságot a román fejedelemségeknek. A nagyhatalmak, hogy az orosz és török fél között ütközőállamot hozzanak létre, támogatták a fejedelemségek függetlenségét és egyesülését. Így a két fejedelemség lakói saját maguk választhatták meg Cuza ezredest fejedelmüknek (1859), s rövidesen létrejött Románia, amit a nagyhatalmak 1862-ben ismertek el. Azóta is Románia a kedvenc nyugaton, míg a magyarok a Habsburg birodalom elsüllyesztésével merültek alá.
Az orosz polgárháborúban a fehér hadsereg ellenőrizte Krím területét. A vörösök 1921-ben foglalták el. A félsziget szovjet autonóm köztársaság (Krími ASZSZK) és az orosz föderáció része lett. 1941-ben elfoglalták a németek. 1944. május 18-án vonult be a szovjet hadsereg, és visszafoglalta a félszigetet. 1941-ben a németeket, 1944-ben pedig a tatárokat deportálták a félszigetről, valamint az oroszok által is letelepített bolgárokat, örményeket és görögöket. 1945. február 4-11. között a Krím félszigeten, Jaltában rendezték a szövetséges nagyhatalmak vezetői találkozóját, a jaltai konferenciának nevezett tanácskozást, ahol a győztes hatalmak képviselői megrajzolták Közép- és Kelet-Európa háború utáni térképét.
1954. február 19-én Hruscsov kezdeményezésére az 1945-től már mint Krími terület az orosz föderációból átment az Ukrán SZSZK-ba, amikor a Perejaszlavi Rada összehívásának 300-ik évfordulóját ünnepelték, tehát az eredetileg Oroszországhoz tartozó, és a hadiflottabázis miatt máig nagyon fontos orosz érdekeltségű Krímet Hruscsov odaaajándékozta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak - nem tudhatta akkor, hogy jó fél évszázad múlva nemzetiségi és politikai konfliktusok származnak majd döntéséből.
1991-ben Krími területből Krími ASZSZK-vá alakult, majd 1992. február 26-án Krími Köztársasággá vált, de Ukrajna része maradt.
Ukrajnának Oroszországgal 2010-ben Harkivban kötött szerződése szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta 2042-ig tarthat fenn haditengerészeti támaszpontot Szevasztopolban és használhatja a parti kikötői infrastruktúrát, valamint a feodoszijai kikötőt.
Teljesen elképzelhetetlen, hogy a mai Oroszország erős vezetője kihagyná a történelemadta esélyt, visszaszerezni a birodalmi lét fontos bázisát az anarchiába hullott Ukraj-nától, amelynek bekebelésére és igazgatására szervezi Amerikát és Európát a nemzetközi monetáris hatalom.
Az ukrán felségterület megsértése, új határvonalak kijelölése, területek elfoglalása és bekebelezése ma nem jár háborús kockázattal Oroszország számára. Lehet azon vitatkozni, hogy a többségében oroszok lakta, eredetileg Oroszországhoz tartozó, 1954-ben azonban Hruscsov által Ukrajnának ajándékozott terület az oroszok vagy az ukránok jussa-e. Oroszország most kiigazít valamit, amit szovjet korában, a birodalmi biztonság tudatában Moszkva az ukrán tartomány részeként fogalmazott meg. Nem gondolták, hogy az örökéletű szovjetvilág nemzetállamokra bomlik, amelyekben a szétáramlott orosz népi elem kisebbségiként másodrendű polgársorba kerül az úrnép nacionalista passziójában.
Nem lesz tehát orosz-ukrán háború, a vita jelen állapotában "házon belül" folyik, és amennyiben az ukrajnai oroszok és az ukrajnai oroszbarát ukránok bánralmazást szenvednének, akkor azok megvédelmezése Oroszország joga és kötelessége. Putyin államfő kijelentette, amennyiben döntést hozna - a parlament felsőházának felhatalmazása alapján - orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel. A kérelem másolatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban bemutatta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet.
Putyin azt is közölte, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az - ahogy szavai szerint Ukrajnában állítják - forradalom útján került hatalomra. Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jön létre. "Ezzel az állammal kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá" - szögezte le.
Az orosz államfő megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte a Kreml által többször is hangoztatott véleményt, miszerint továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.
Vlagyimir Putyin elismerte, hogy az ukrán nép változásokat akar. Azt mondta, "megértem azokat az embereket, akik a Majdanon tartózkodnak, és gyökeres változásokat követelnek […], mert már hozzászoktak, hogy az egyik tolvaj után a másik kerül hatalomra". Szükség van a hatalomváltásra, de kizárólag törvényes úton - tette hozzá. Az elnök közölte, nem tud olyan ukrajnai vezetőt megnevezni, akit most partnerének tekinthetne. "Nincs államfő, és az országos választásokig nem is lehet" - mondta, és hozzátette, hogy Moszkva csak azt a választások útján létrejövő hatalmat tekinti törvényesnek, amely nem az erőszak nyomása alatt jön létre.
Miután az ukrán nyugatos és nacionalista erők felülkerekedtek Nyugat-Ukrajnában és Kijevben; most már ellenük szervezkednek az orosz szeparatisták és velük szövetséges, homályos eredetű fegyveres erők a Krím-félszigeten - igaz, ezt nem nézik tétlenül az ukrán és tatár aktivisták sem. A sok helyütt anarchisztikus állapotba került Krím félszigeten orosz katonai erők rendezkednek be. Krím - nagyszámú orosz (ajkú) lakossága (az egyetlen orosz többségű ukrán régió), kedvező geopolitikai elhelyezkedése, Oroszországgal való közös és szimbolikus múltja miatt - kiérdemli az orosz vezetés folyamatos figyelmét, egyben "ideális" nyomás-gyakorlási tényezővé teszi Ukrajnával szemben.
A félsziget hovatartozása pedig demokratikus döntés kérdése: - Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon, "csak maguk a lakosok szabad véleménynyilvánítással és biztonságos feltételek között határozhatják meg és kötelesek meghatározni saját jövőjüket" - jelentette ki Vlagyimir Putyin.
*
Amerika egyáltalán nem kényes elvetni a legalitás kérdését. A nyugati hatalmaktól támogatott ukrajnai felforduláson pillanatnyilag felülmaradt parlamenti politikusok csoportját azonnal tárgyalóképes ukrán vezetőkként vették pártfogásukba.
Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetőket. Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai hatalom számára.
*
Tárgyalásos megoldásra van szükség, a háború egyetlen alternatívája a tárgyalás - jelentette ki Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban az Országházban. A miniszterelnök úgy fogalmazott: "békét akarunk, és nem vért". A kormányfő kifejtette: a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, hanem Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek "határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben. "A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk, és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk, és nem vért".
Magyar érdek, hogy Ukrajna demokratikus állam legyen. "Mi demokratikus Ukrajnát akarunk (…), amelyben biztonságban és otthon érezhetik magukat Ukrajna állampolgárai, ideértve a kisebbségekhez tartozó állampolgárokat, tehát a magyarokat is. Ezért a nyelvtörvény eltörlését Magyarország nem fogadja el, ezt illegitim döntésnek tartjuk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarokat megillető jogok ne csorbuljanak az ukrán változások eredményeképpen" - fejtette ki a miniszterelnök.
Megismételte egyúttal korábbi nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak az egész ukrajnai konfliktusban a magyarországi és a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb. "Ez az a szempont, ahonnan vizsgáljuk az eseményeket" - mondta, hozzátéve, Martonyi János külügyminiszter is azért látogatott Kárpátaljára, hogy világossá tegye az ott élő magyarok előtt: "számíthatnak ránk".
Orbán Viktor végül arra kérte a magyar politikusokat, tartózkodjanak a felelőtlen nyilatkozatoktól és magatartástól, mert "ez egy éles helyzet", amikor elsősorban a magyar érdekek előtérbe helyezésére, hidegvérre és megfontoltságra van szükség.
Martonyi értékelése szerint a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak. Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A magyar külügyminiszter a V4-ek közös álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát legitimnek kell tekinteni. Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az - hangsúlyozta a miniszter -, hogy ne alakuljon ki ruszin-ukrán konfliktus.
» vissza a HUNSOR honlapjára
írta Csapó Endre
a HUNSOR munkatársa, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Eltemeti-e a nemzeteket az Európai Unió?
• A nagyhatalmi ukrán-vita magyar vonatkozásai
• A kettős állampolgárság régi vívódásaink tükrében
• Székelyföld – az autonómia esélyei
• Fundamentalizmusok háborúja
• Demokráciadeficit
• Viviane Reding és a baloldali támadás balsikere
• Utazunk, vagy visznek?
• Pártokrata Európa
• Demokrácia à la vadnyugat
• Az Európai Unió politrukrendszere
• Neokonzervatív felekezeti fundamentalizmus
• A szocialisták hűtlenek önmagukhoz is
• Az ideológia elvkövetésre kötelez
• Az igazság magyar oldala
• Székelyföld történelmi jogait követeli vissza
• Külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig
• A baloldal: „Orbán-Magyarország – demokratikus arculatú diktatúra”
• A magyar baloldal külföldi vállalkozás
• Az áldozatnak soha nem lehet igaza
• 1944. október 15-ike mérlege
• Nemzeti védekezés
• Fellángol a trianoni tűzfészek
• Küzdelem a gazdasági szabadságért
• Mit ér a magyar a Nagyvilágban?
• Kísértet járja be Európát
• Az Unió szovjetizálása – brüsszeli törekvés
• Egy divatos politikai megbélyegzés
• Párizs balra lépett, jobbra tart
• A termôföld a nemzet erôforrása
• Uniós támadás sodrában
• A magyar felzárkózás küzdelmei
• Függetlenségért örök küzdelem
• Magyarüldözés - baloldali program
• Szent versenyszabadság
• Vörösök — régen is, most is
• Gazdasági bajokra politikai támadás
• A büntetés, mert az ország meg akart állni saját lábán
• „Óriási politikai átalakulás kezdetén”
• Az euro megmentése a tét – vagy ürügy
• „Megharcolunk minden magyarért!”
• Az elvándorlás népe
• Új magyar párt alakult Erdélyben
• Orbán háborúja az ország védelmében
• Meddig magyar a magyar, idegenben?
• Hitelfelvételek elszámoltatása
• „Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott”
• Munkaalapú gazdaság
• Közép-Európa — nemzeti alapon...
• Rossz hírünknek mélyebb oka van
• A liberalizmus alkonya
• Lehet-e magyar nemzet a román államban?
• A harmadik nemzetrész
• A "levitézlett" emigráció
• Médiatörvény: Tisztátalan háború folyik Magyarország ellen a nagyvilágban
• Befejezhetô a rendszerváltás
• Vörös áradat
• Románia kutyaszorítóban
• Vörös áradat
• Kinek az alkotmánya?
• A vármegyék is életre kelnek
• A kommunizmus tetemrehívása
• A honfoglalás folyamatos feladat
• "Gazdasági szabadságharcot vívunk"
• Nemzetközi (beavatkozási) Valutaalap
• A média a nemzet alkotmányos intézménye lesz
• Brüsszel: "Engedékenységnek nincs helye!"
• Szemben az árral
• A jobboldal történelmi színre lép
• A váltás ne csak a kormányt érintse, takarítsák el a rontó irányzatokat is
• A kettős állampolgárság rejtelmei
• Szólunk időben
• Rosszhangzású szó a "nemzet "?
• A magyar baloldal csupa vörös ugye?
• Országbitorlók balra el!
• Korrupcionista Respublika
• Nemzeti kapitalizmust!
• A nemzeti reakció együttműködése
• Éveleji látóhatár 2010
• Húsz év után ott tartunk...
• A költségvetés is a hitelezőké
• A pályáról lelépni tilos!
• Ellenkorrupció cselgáncs
• Benes bűnbe ötvözött két népet
• Nagyhatalmak ölelésében
• Új (régi) oroszpolitika
• Globális fölmelegedés
• Beszéljük meg
• A megrontott alapot helyre kell állítani
• Az ország arculata Bajnai módra
• A nemzeti könyvkiadás hetven éve
• Jobbra húzódás ajánlatos
• Húsz év értékelése
• A száműzetés egyelőre fokozódik
• "Előre tör a jobboldal!"
• Trianon oldása az unióban
• A rendszerváltozás európai ügy
• EP választás június 7
• Bajnai kicsomagolt
• A globalizmus csapdájában
• A baloldal alkonya
• Veszi a kalapját, és marad
• A kapitalizmus megtérítése
• A válság oka a túltermelés
• A kaptár élősködői
• Szélsôségek alkonya
• Az élősködő állam élősködői
• "Eredj, ha tudsz"
• Csapataink harcban állnak…
• A forradalom ma már közpréda
• Magyar Atlantisz
• A bankokrácia csődje
• Milyen legyen az Amerika-barátság?
• Gyurcsány utolsó mutatványa
• Olympia - új nagyhatalom jelentkezik
• Az új osztály lapos ügyei
• Pártunk és kormányunk - Meddig?
• Tisztuló médiavilág
• Európa Afganisztánja
• Az ismeretlen emigráció
• Ős-szlovák ábrándok alkonya
• Mérföldköveink
• Délvidék újabb veszélyei
• A demokrácia próbaköve
• Új korszak a kisebbségi kérdésben
• A schengeni övezet
• Ország és emigráció
• Erdély: Remény és végzet
• Szovjetvederbôl globálcsöbörbe
• A Kárpát-medence új esélyei
• Lopják a forradalmat is
• Ötvenhat nem alku tárgya
• Ötvenhat a felelôsség hínárjában
• Takarodik vagy eltakarítják?
• Aradtól Pozsonyig
• Fundamentalizmus-alapozta politika
• Lássuk hát a medvét!
• Világra szóló hisztériakeltés
• A magyar prizma
• Get away – Jön Big Brother
• Számlakommandó a neve...
• A baloldal hagyományosan társadalomellenes
• "Erôs Európa, erôs közösségek"
• Minden baj gyökere...
• A vörös múlt szeplôtelenítése
• Sikos talaj az olajos
• Európa második élete
• Újra felfedezett Trianon
• Félrajoszlop balra!
• Trianon – eszmetörténeti gyalázat
• A föld is eladó
• A baloldal belbajai
• Ibolyántúli üzenet
• Délvidék újabb kálvária-állomásai
• Felvidék utat mutat
• Gázvezeték-kötelék
• Nemzeti ünnep és a hatalom
• Székely, küzdj és bízva bízzál!
• Reformdemagógia
• Politikai dráma — fôszerepben Gyurcsány Ferenc
• Politikai koncert: vezényel Orbán Viktor
• Ügyeletes ármány — a populista
• A Gorka-jelenség
• A Globálbolsevik Kiáltvány
• Éveleji látóhatár
• "Rendôrállamban élünk..."
• Forradalom, érdekek hálójában
• Ünnep után még zavarosabb a kép
• A bajok gyökere
• Ünnep és igazság kisajátítása
• Proliberal diktatúra
• Kinek és miért veszélyes a jobboldal?
• Újabb darab tört le Trianonból
• Az állam társadalom iránti hűsége
• A szoborpark fölkerekedett
• Budapest a "bűnös város"
• Tájkép csata elôtt
• Jön-e a kor embere?
• Európa elözönlése
• Autonómia elodázhatatlan
• Iráni urán, dúsít vagy búsít
• Választások éve
• Újévi gondolatok
• Nemzet az Alkotmányban
• Globália über alles
• Szobor és politika
• Délvidék emlékeztet
• Szomszédsági szédelgés
• Kéttornyú politika
• A forradalmat is elprivatizálták
• A hatalom kvantumelmélete
• Októberi gondolatok
• Köztársaság-vita a parlamentben
• Magyarverés Szerbiában
• Állampolgárság nemzetpolgárság
• A természet néha visszaüt
• Három hónap Magyarországon
• Lendületben az ország sorvad a nemzet!
• Európa-majális
• A győzelem ünnepe
• Magyar Fórum Lakitelek
• A Társaság elnöke
• A lengyel pápa hagyatéka
• Hatalombitorlók hitelesítése
• Hatalom és nemzet
• A mezőgazdák ügye nemzeti létkérdés
• Politikai nemzetegységet!
• Jön a balkanyar!
• A vajdasági vizsgálat kétes kimenetele
• Új román kormány Lesz-e autonómia?
• Pozsonyi füge az EU-nak
• Orbánvadászat balról-jobbról
• Éveleji Látóhatár
• Ki vétett? Mi ellen?
• Ukrajna széteshetne
• Csak hangulat minden
• Pártalkotta miniszterelnök
• A Magyar Demokrata Fórum alkonya
• Kormánydöntő SZDSZ
• Szakadozó déli partok
• Válaszúton az MSZP
• Állam és korrupció
• Ünnepelni már tudunk
• Fel a Felvidékre!
• Örömóda, új zászló, új hódolat
• A választás tétje
• Megyünk vagy visznek
• "Egy nap süt ránk"
• "Vannak jó terroristák is"
• Magyarság és Európa
• Medgyessy medgy-e?
• Mozog a föld népe
• A Felvidék sem rózsakert
• Fortyog a szerb katlan
• Pártok világa
• A nemzet mégis élni akar
• Autonómia és demokrácia
• Lesz-e nagymosás?
• A mai helyzet a Szent Korona szemléletében
• Magyar tájékoztatás
• Van-e forradalmi feszültség?
• Az ország - úgy általában
• Egy nemzet sok államban - kettős állampolgárság
• Alakuló világrend
• Bálványos - magyarok Mekkája
• Autonómia az idő kapujában
• Az ébredés napja
• Forr a politikai fazék
• Megmaradásunk
• Denaturált státustörvény
• A magyar nép nagykövete
• Trianon - a jelenvaló
• Nyugaton a helyzet változatlan
• Székelyföldi fejlesztési régió
• A rendszerváltozás álságai
• Az állandóság elemei a változásban
• Az unióban is helyt kell állni
• "Tagok legyünk, vagy szabadok?"
• Más lesz a világ ezután...
• Európa merre van?
• Nemzet és baloldal
• Gazdaság és politika
• Új időket jelző tüntetések
• Nemzeti ellenzék
• Globália háborúja
• Éveleji látóhatár
• A csatlakozás aggodalmai
• Amerika háborúja
• Az Újvilág világbirodalma
• Magyar Állandó Értekezlet 2002 novemberében
• Politikai táj tizenöt év múltán
• Médiavadászat
• Délvidéki Parnasszus
• A Föld a gazdagoké
• A bölcsesség tizennégy pillére
• A medve ébresztése
• Államok alkonya
• Mit hoz a változás? - írta Csapó Endre
• A környezet természetrajza
• Jugoszlávia nincs többé
• Háborúnak lenni kell
• A NATO mint politikai haderő
• Bankár és szocialista
• Egy könyv, amely iránytű lehetne
• EU bővítés: Előnytelen kilátások
• Ahol templomok rogynak térdre...
• Erdély - az európaiság határa
• Éveleji Látóhatár
• Újévi gondolatok
• Nemzet és emigráció
• Egy csendes győzelem
• Egy csendes háború
• A fejlődés árnyai
• A kedvezménytörvény életbe lép
• Negyvenöt év után
• Győzni csak együtt lehet
• Lépfene és új világrend
• Emigráció a hazáért
• A medve előjött
• A huszadik század még velünk van
• "Ma is van jövőnk!"
• A baloldal félelmei
• Öntik már a sódert
• Színjáték Genovában
• Magyar bemutató napok a NSW-i Parlamentben
• Tíz szakdolgozat a Szent Koronáról
• Épül a magyar jövő
• "A haza nem eladó"
• Szlovákia lecsúszott a Balkánra
• A délvidékiek autonómiájának esélyei
• Jól vizsgázott az Országgyűlés
• Tanácskozás után
• Európa közepe Budapest
• Népszavazás - kétes cselfogás
• Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés első törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Győzött a Balkán Romániában
• Szlovák demokrácia benesi árnyakkal
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások előszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
HUNSOR - All Rights Reserved -
., A.D.
|
|